Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

és ígéretekkel, majd erőszakkal megszerezte a tized felét. - Archiv NF XXI. 297. - Z-W. III. 597. (Medgyesi evang. gimn. könyvtára.) - Békefi: Népoktatás 243, eml. - (M.) 2120 Jún. 13. (f. IV. a. Viti) (Pozsony város törvényszéke) elismeri Hanns wertham, der Kolner elsőbbségi jogát Hans Kyemer száz

1 forintnyi tartozására, mégpedig auf seyne czue heuser, glegen in Presburg, miután az igényét három tanácsbeli esküdttel bizonyította. A feljegyzés utólag áthúzva. Pozsony város lt., Prot. act. (DF 286772) 86. A szöveg élén: Acta iudiciaria in iudicio providi Iohannis Eylausdenrock iudicis. - Kováts 31, reg. (550 forint tartozással). 1 A hundert szó előtt erősen áthúzva: secheshalb. 2121 Jún. 13. (f. IV. a. Viti et Modesti) (Pozsony város törvényszéke) úgy határoz, hogy Hermán von Vinczperg és vetter-e: Heynrich von Hilden csak másodsorban jogosultak követelésüket behajtani Kyemer házain és vagyonán, mivel Hans Wertham három esküdt vallomásával bizonyította, hogy ezekre, Sunderleich auf das haus, daz ym steet von dem wátslo greliczer, dez Nachpaur eynthalben ist Swarcz Kuncz vnd auf daz ander haus daz seyn aygen ist glegen zu negst dez altén venturen haűs, do dez Heiligen Leichnams Kappellen yn ist, zálog címén elsőbbsége van. Pozsony város lt., Prot. act. (DF 286772) 86. - Kováts 32, reg. 2122 Jún. 13. (Pozsony város törvényszéke) elismeri Hermán von Vinczperg chőlner követelését 701 forint erejéig Hans Steyrer minden vagyonára. - Kováts 33, reg. (Pozsony város lt., Prot. act. - DF 286772 - 86.) 2123 Jún. 13. Visegrád. A német lovagrend ügyvédjének, Schuwenpflug Gáspárnak János esztergomi érsek és Garai Miklós nádor elé terjesztett kifogásai, amelyekben jogtalanoknak mondja Makrai Benedek bírói megbízatását és felsorolt határozatait. - Karwasinska 86. (Archiwum Glówne, Varsó.) - (M.) 2124 Jún. 13. Visegrád. A német lovagrendnek a lengyel király ellen János esztergomi érsek és Garai Miklós nádor elé terjesztett panaszai. Abeczir János pápai káplánt és ügyhallgatót 1412. okt.-ben, amidőn Magyarországból visszatérőben volt, száz lónyi kíséretével a krakkói várnagy és a polgárok feltartóztatták, négy hétig szállásukon foglyok gyanánt bántak velük, kitéve őket a sértegetéseknek, amit száz magyar aranyforintért sem viseltek volna el, letartóztatásukkal ezer ugyanilyen forintnyi kár érte őket; a lengyel király a kaliszi várnagyoknak megtiltotta, hogy a Boroszlóból Poroszországba vivő országúton rezet, acélt vagy vasat hagyjanak szállítani; a rend egyik hűtlen tagját befogadták, aki ezután 1413-ban négyszáz magyar aranyforint értékű nyolc lovat elhajtatott; a kaliszi várnagy 1413. dec. 22-én Stadler János budai polgárt és bírót, amidőn az országúton Boroszlóból Poroszországba ment Zs., a magyar királyné és saját ügyeit intézni, feltartóztatta, s csak akkor engedte továbbmenni, amidőn írásban kötelezte magát, hogy felszólítására ugyanazon fegyverzetben és dolgokkal megjelenik előtte; ugyanez a várnagy 1414. febr 2. körül feltartóztatta és öt napon túl nem engedte továbbhaladni azokat a factor-okat, akik a magyar királyné posztóival és értékes dolgaival megrakott lovas szekereikkel Torunból Boroszló felé tartottak. Karwasinska 73. (Archiwum Glówne, Varsó.) - (M.) 2125 Jún. 13. (Bononie, Id. Iun. anno V.) XXIII. János pápa Péter fiához: János győri kanonokhoz. Benyújtott petitio-jában tisztázta, hogy nem bűnös laicus familiárisa: János fia: Dénes halálában, amit igen fájlal. Eszerint kezese volt Dénesnek, aki bizonyos összeget tartozott fizetni a pécsi egyházmegyei Varalia-i vár várnagyának, ezért amikor a familiáris az összeg kifizetése és az ő tudta nélkül, néhány holmiját is magával vive elszökött, utána sietett, majd in campo rátalálva szép szavakkal igyekezett őt hazatérésre és arra bírni, hogy kezessége alól feloldja. Biztosította őt, hogy