Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

gasztaltatás és nyugalom méltán megvalósulhat, ugyanis régebben elődje: Sándor pápa a pisai zsinaton elnökölve fontos és sürgős okoktól indíttatva a zsinat hozzájárulásával többek között elhatározta, hogy három év múlva általános zsinatot hív össze ő vagy utóda ott, ahol neki vagy utódának alkalmasabbnak látszik. Elődje azokat az intézkedéseket, amelyek az egyház megreformálása körül még hátra voltak, akkor felfüggesztette és elhatározta, hogy a zsinatot három év múlva összehívja, majd elődje: Sándor elhalván ő, mivel a három év letelte közeledett, előde nyomdokait követni és a zsinaton tett rendelkezéseket tiszta szívvel és határozott akarattal teljesíteni igyekezett, az akkor kifejtett okoknál fogva a zsinatot Róma városába, amelyet kevéssel az előtt szereztek vissza az ellenség kezéből és a zsinat megtartása az ő jelenlétét megkövetelte, hívta össze kellő időre, mivel azonban a kitűzött időben a prelátusok és mások, kiknek ezen a zsinaton jelen kellett volna lenniök, nem gyűltek össze akkora számban, mint azt az elintézendő ügyek fontossága és nagysága megkívánta, a zsinatot elhalasztotta és annak megtartását a mostani decemberre tűzte ki, helyét azonban akkor nem határozta meg, hogy arról annál megfontoltabban lehessen dönteni. A zsinat ideje még nem múlván el, Zs. kérésére, hogy a zsinat helyének a kitűzésével ne siessen, hanem a hely és idő kijelölését függessze fel mindaddig, míg az e célra kijelölt követeit el nem küldte hozzá, a római egyház bíborosainak és főpapjainak - akiket Rómába egyetemes ülésre e célból meghívott - akaratából, tanácsából és hozzájárulásával elhatározta a követek megvárását, majd amikor Róma város siralmas esete után, akkor Firenzében lévén, a király követei megérkeztek hozzá és neki a király részéről a tárgyat illetőleg előterjesztést tettek, jelentésük meghallgatása után teljes elintézés végett elküldötte a királyhoz Antalt, a Szt. Cecília-egyház bíborospapját, Ferencet, a Szt. Kozma- és Damján-egyház bíboros szerpapját, a zsinat helyének kiválasztására és időpontjának a kitűzésére teljes meghatalmazással, velük küldte még Chryssoloras Mánuel konstantinápolyi lovagot, akik a királyhoz megérkezve annak tanácsára és hozzájárulásával egyhangúlag civitatem Constantiensem provincie Maguntinensis választották a zsinat megtartásának helyéül, a zsinat kezdetéül pedig nov. első napját tűzték ki. Majd a fontos és sürgős ügyek miatt mindkettejük kívánságára személyesen találkoztak e célból, hogy Konstanz megfelelő, alkalmas és biztonságos-e, és az utóbbit maga a király szavatolta és megígérte azt is, hogy a zsinaton személyesen jelen lesz. Akarják tehát, hogy a zsinat megtartása üdvösségesen végződjék és a kívánt eredményeket meghozza. A helynek és időpontnak a meghatározásával pápai tekintélyével, a bíborosok tanácsával és hozzájárulásával jóváhagyja és megerősíti a Konstanzban nov. elsején kezdődő zsinat megtartását és nyilvánosan kihirdeti, a pátriarchákat, érsekeket, püspököket, a választott apátokat, az egyházak és monostorok prelátusait kérve buzdítja, inti és letett esküjük és az engedelmesség értelmében meghagyja, hogy személyesen, a királyokat, fejedelmeket, hercegeket, őrgrófokat és másokat, akiknek a zsinaton részt kell venni, vagy akik annak hasznára lehetnek bármi módon, buzdítja, hogy az egyház és minden keresztény békéje érdekében személyesen, vagy ha az nem lehetséges, ünnepi követeik kötelesek a zsinaton megfelelő időben résztvenni, ahogy ezt az erről szóló másik oklevele bővebben tartalmazza. Kéri és inti őket, hogy letett esküjük és az engedelmesség értelmében meghagyva tartoznak az egyház békéje és felmagasztaltatása, a keresztények nyugalma érdekében a fenti helyen és időben tartandó zsinaton személyesen megjelenni. Ha közülük bárki jogos, kánoni akadályok miatt a zsinat helyén és idején személyesen nem tud