Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)
712 Jún. 6. Belluno. Zs. megbocsát egy Zsigmond nevű magyar által elkövetett rablást. - Altmann I. 519, reg. (HHSTA, RRB E - DF 287861 - 58b.) - (M.) 713 Jún. 6. Visegrád. Garai Miklós nádor elhalasztja a fehárvári káptalannak az auranai perjellel Lullya birtok négy ekealja nagyságú része miatt folytatott perét. - Fejér X/5. 450. (DL 106276 - Székesfehérvári keresztesek konv.) - Az eredetiben: Kelewcz helyett Kelewyz, Lullya helyett Illya (a hátlapon későbbi kéztől Lyulya). - (M.) 714 Jún. 6. (f. III. p. ascens.) A vasvári káptalan előtt Bwchya-i László fia: Gergely mester a Warssan-i Szt. Márton-egyház plébánosának: Gergelynek a jelenlétében bemutatta és a jelen oklevélbe foglaltatta Zs. 1411. szept. 11-i, számára birtokai felett szabad rendelkezést biztosító privilégiumát (ZsO III. 921), majd bejelentette, hogy a maga, elődei és utódai lelki üdvéért örök jogon az említett Szt. Márton-egyháznak és az abban Istent szolgálóknak ad minden tartozékával együtt duos fundos curiarum suarum iobagionales in premissa possessione Worssan, unum videlicet penes dictam ecclesiam Beati Martini confessoris ab oriente, in quo nunc Petrus filius Georgii resideret, et alium in linea seu contrata 1 aquillonari habitos existentes, in quo quondam Petrus dictus Sewbwk moram protraxisset. Az adomány tiszteletben tartására olyan teherrel kötelezi utódait, hogy az ellene fellépő in indignationem Dei optimi et eiusdem genitricis Marié ac Beatorum Petri et Pauli apostolorum, necnon Beati Martini confessoris incurreret eo facto. Méltóságsor. XVI. sz.-i másolat. Vasvár-szombathelyi kápt. orsz. lt., Litt. instr. 93-1. (DF 262625.) 1 Az eredetiben: contra. 715 Jún. 7. (in Wisegrad, f. IV. a. penthec.) Zs. előtt Puthnuk-i János fiai: Benedek, László, Miklós, ezen Benedek fia: András, ezen László fiai: Bertalan, György, János, Miklós, Zsigmond, a fenti Miklós fiai: Renold, Mihály, László és Jakab eltiltják András váradi püspököt, az ottani káptalant, Chaak-i Miklóst és Györgyöt, Thelegd-i Miklós fiát: Jánost, ennek fiát: Pált, Kelemen fiát: Lászlót és Balok-i Zenas (dictus) Pétert Wylak, Olahtelek, Wrynos, Kwesd, Tataroshaza, Tothfalw birtokok és tartozékaik elfoglalásától, használatától és birtokbavételétől. Az oklevelet nagyobb magyar királyi pecsétjével erősítteti meg. Papíron, hátlapján nagypecsét töredékével. DL 89717. (Radvánszky cs. sajókazai lt.) - (M.) 716 Jún. 7. (in Visegrád, 38. die [oct. Georgii?]) Zs. a pozsegai káptalanhoz. Amikor az ország [prelátusaival és báróival] ítélkezett, [Poduersya-i György fia:] Domokos panaszt tett amiatt, hogy miután [Pozsega megye] Szt. Mihály [nyolcadán] hatalmaskodásban elmarasztalva [fej- és jószágvesztésre ítélte], birtokai harmadrészét perbeli ellenfelének: Mihály fia: Györgynek lefoglalva, [s ő kész volt azt neki] pecuniaria solutione mediante megadni, György ezt Thamasy-i Hernicus(!) fia: János (magn.) ajtónállómesternek [és fiainak] engedte át, akik márc. 12-én elfoglalták birtokai harmadrészét. [Minthogy hatalma teljéből megkegyelmezett Domokosnak úgy, hogy perbeli ellenfelének] super premissis iuxta regni nostri consuetudinem satisf[actionem impendere és homagiumot fizetni köteles], kiküldötte pünkösd tizenötödik napján (jún. 25.) becsülje föl Domokos valamennyi birtokát, [azok értékének harmadát és ...] ratione homagii adja át János ajtónállómesternek és fiainak, az elfoglalt harmadrészbe pedig iktassa be Domokost, János ajtónállómester és fiai ellentmondását