A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)
gondolkodásra és cselekvésre késztet minden hazánk és népünk sorsáért felelősséget érző embert, közös múltunk tárgyilagos feltárása és igazságos lezárása, egy új, valóban egyenrangú politikai szövetség megteremtése érdekében. Kérem a Központi Bizottságot, vitassa meg az állásfoglalás tervezetét, fogadja el alapelveit, tegyen javaslatot a pontosítására és támogassa megvalósítását. GROSZ KAROLY elvtárs: Köszönöm szépen Berecz elvtárs. Kinek van kérdése? Kérdés nincs. [Akkor] aki hozzá akar ebéd után szólni, az most szíveskedjék jelentkezni, felírom. Szeretném az elvtársak figyelmét felhívni, hogy aki még nem vette fel a személyi javaslatra vonatkozó írásos anyagot, kérem szíveskedjék itt elöl átvenni az elvtársnőtől. És most 3 IAI van, javaslom, tartsunk ebédszünetet 3 /43-ig. Jó étvágyat kívánok! Szünet NÉMETH MIKLÓS elvtárs: Folytatjuk a vitát. A szünetben három hozzászólásrajelentkező elvtárs hagyta itt a névjegyét: Kiss Sándor, Kemény László és Sarkadi Nagy Barna elvtárs. Átadom a szót [Kiss Sándor] elvtársnak. [Ő sincs benn.] [Kemény Lászlóé a szó.] KEMÉNY LÁSZLÓ elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Ilyen jó ebéd után emészhető lehet-e a téma, nem tudom. Mindenesetre egy gondolattal szeretnék foglalkozni a téma kapcsán, ez pedig az, hogy valóban fordulatra van szükség, és az előterjesztés, mind a szóbeli, mind az írásbeli jól fejtette ki meggyőződésem szerint [a fordulat lényegét]. Egy dolog még ehhez kapcsolódik, ez pedig a mi pártunk és az egyházakhoz kötődő más politikai szerveződések létrejötte, illetve az ehhez való kapcsolatunk. Úgy gondolom, és úgy érzékelem, hogy az elkövetkezendő időszaknak az egyik legnagyobb problémája éppen ezen a területen húzódik meg, és azt is meg kell mondani, hogy a politikai harc színtere, az egyik legnehezebben megvívható politikai harc színtere az egyházakhoz és az egyázakhoz kapcsolódó politikai szervezetekhez, pártokhoz való viszonyban található majd meg. Érdemes elgondolkodni például azon, hogy a választási előkészületek menetében máris milyen versengés indult meg a különböző pártok, pártcsírák részéről az egyházak kegyeiért. Érdemes végiggondolni, hogy például a gödöllői választáson a Roszik Gábor sikere 38 nyilvánvalóan az egyházhoz kötődöttségén is múlt, sok minden más mellett, de nyilvánvalóan ez is szerepet játszott benne. És feltételezhető, hogy az elkövetkezendő időszakban ez a fajta szerepvállalás felerősödik, ezért tehát én fontosnak tartanám amellett, hogy meghatározzuk, hogy a párt belső életében a lelkiismereti szabadság kérdése hogyan jelenik meg, meghatározzuk azt, hogy a párt, állam és az egyházak viszonyában milyen fordulat következik be, legalább ilyen fontos lenne meghatározni általánosságokban is, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak és az egyházakhoz kapcsolódó, kötődő politikai szervezeteknek, pártoknak viszonya hogyan alakuljon az elkövetkezendő időszakban. Tehát én azt mindenképpen egy olyan témának tartom, amit részletesen, alaposan ki kellene bontani. Annál is inkább, mert ahogy említettem, a politikai harc 1341
