A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

Szervezők: Ugrin József, dr. Matheovics Ferenc, dr. Keresztes Sándor. Vállalták a Demokrata Néppárt jogfolytonosságát és régi programját. Egyebek között kiálltak a szabadságjogok védelméért, a szociális igazságosság biztosításáért, valamint a család és a közösségek erősítéséért. Az új politikai alakulat keresztény világnézeti alapon állt, de nem egyházakat vagy felekezeteket képviselt. A párt a válságból kivezető utat, a reformok hajtóerejét a nemzet egészét átfogó erkölcsi megújhodásban kereste. Elnök: dr. Keresztes Sándor Alelnökök: dr. Füzessy Tibor, Seszták László (munkástagozat), Szabó István (agrártagozat). Főtitkár: dr. Ugrin Emese Országos titkárok: dr. Gáspár Miklós, Lántzky László, Lukáts Miklós (ifjúsági vezető) Pártfőügyész: dr. Hasznos Miklós Pártigazgató: Marik Pál Női tagozatvezető: Dobrányi Zsuzsa. Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. június 7-i ülésén felvette tagjai közé a Kereszténydemokrata Néppártot. 1989 végén kb. 1600 tagja volt. 10. MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM (MDF) 1987. szeptember 27-én szerveződött Lakitelken mint mozgalom, ott összeállított Nyilatkozatában rögzítette alapvető céljait: ezek közé tartozik a közmegegyezés új kereteinek kialakítása Magyarországon. Az MDF a „folyamatos és nyilvános párbeszéd színtere kíván lenni". 1988. szeptember 3-án Lakitelken felelős demokratikus mozgalommá, független társadalmi szervezetté nyilvánította magát. Elfogadták az alapítólevelet, az ideiglenes alapszabályt és egy felhívást az 1988. augusztus 28-i aradi magyar—román főtitkári találkozóval kapcsolatban. Elsősorban a népi írók eszméin nevelkedett írók, tudósok, művészek, pedagógusok, általában a humán értelmiség mozgalma volt, társadalmi-politikai és ideológiai nézeteinek megfogalmazója. Budapesten minden kerületben, a vidéki városok többségében és a nagyközségek egy részében is alakultak szervezetei (1989. januárban: mintegy 400 helyi csoportban 11—12 000 főnyi tagság). Tevékenységének fő formái közé tartozott tanácskozások szervezése és nyilatkozatok kiadása. 1988. január 30-án a parlamentarizmus kérdésével, március 6-án és 21-én a magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott, kezdeményezte egy közép-európai egyetem létrehozását. Május 15-én a Jurta Színházban vitát folytattak a sajtószabadságról és a nyilvánosságról. Jelentős szerepet játszott az 1988. június 27-én a Hősök terén és a román nagykövetség előtt megrendezett tüntetés szervezésében, lebonyolításában. 1988. szeptember 10-én Esztergomban országos tanácskozást tartott a környezetvédelemről, ezen belül a bős—nagymarosi vízlépcső ökológiai hatásáról. Október elsején Szegeden Magyarország demográfiai helyzetéről szervezett konferenciát, november 12-én Kiskunmajsán a magyar mezőgazdaság helyzetével foglalkoztak. 1988. november 19-én az MDF ideiglenes vezetősége beszámolt végzett munkájáról és a tagtoborzás eredményeiről. 1989. január elején szorgalmazta a menekülttáborok felállítását a magyar—román határnál; január 20-án az MSZMP Politikai Főiskoláján az MSZMP és az MDF képviselői fejtették ki véleményüket „A demokrácia intézményesülésének alternatívái hazánkban" címmel rendezett vitán. 1989. február 25-én az MDF Dunaújvárosban Munkásfórumot szervezett, az elfogadott állásfoglalásban az áll, hogy ,,a gazdálkodó egységeket a politikai és társadalmi szervezeteknek el kell hagyniuk, kivéve a szakszervezetet... meg kell határozni a reális tulajdonosok, a menedzserek és a munkavállalók jogait". Az MDF 1989. március 11—12-én tartott első országos értekezletén elfogadta programját és alapszabályát, 15 tagú elnökséget és 60 tagú választmányt választottak. Az MDF elnöksége: Csengey Dénes, Für Lajos, Lezsák Sándor, Csoóri Sándor, Bíró Zoltán, Furman Imre, Csurka István, Kulin Ferenc, Szabó Tamás, Kozma Huba, Bogárdi Zoltán, Fekete Gyula, Sólyom László, Keresztes Sándor, Szabad György. 1908