A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

11. MAGYAR NÉPPÁRT (MNP) A Veres Péter Társaság 1989. február 11-én megtartott éves közgyűlésén S. Hegedűs László ügyvezető elnök bejelentette: a tagság szorgalmazására az elnökség állásfoglalásban mondta ki, hogy az 1939-ben alakult Nemzeti Parasztpárt és 1956-os követője, a Petőfi Párt nem szűnt meg. A Veres Péter Társaság ezek politikai és jogutódjának tekinti magát. A közgyűlés úgy döntött, hogy a mezőgazdasági dolgozókat, a falvak lakosait és az agrárérdekeket egyaránt képviselő pártot — Magyar Néppártot — alakítanak. A február 27-én tartott sajtótájékoztatón a MNP előkészítő bizottsága nevében Varga Csaba kiemelte, hogy a „Néppárt nem osztálypártként szerveződik, nemcsak a parasztságot, de minden települést képvisel, a falvakat, a kis- és középvárosokat is, valamint az egyre inkább elszegényedő ipari munkásokat és alkalmazottakat, mindazokat, akik hívei a népi gondolatnak és radikális reformot akarnak". A pártnak háromféle tagsága lesz: az egyem jelentkezők mellett gazdálkodó vállalatok, illetve kulturális egyesületek — népfőiskolák, olvasókörök és gazdakörök is tagjai lehetnek. Az előkészítő bizottság tagjai: S. Hegedűs László, dr. Márton János, Kónya Lászó, Varga Csaba, Dobos László. A Magyar Néppárt szorgalmazta az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek fokozatos átalakítását, hogy teret nyerjen az önkéntes szövetkezés. Követelte a monopolisztikus felvásárló és feldolgozó vállalatok, a bel- és külkereskedelmi szervezetek átadását a termelők egyesületeinek. Szorgalmazták, hogy a fiatal tehetségek kiválasztása nemzeti üggyé váljon, felújítva a népi kollégiumokat. Hangsúlyozták, hogy a párt a népi gondolat, Veres Péter, Illyés Gyula, Erdei Ferenc, Kovács Imre és Bibó István szellemi örököse. 1989. március 5-én sor került az MSZMP és a MNP tárgyaló csoportjának találkozójára — az eszmecserén szó esett arról, hogy ,,a társadalom középről kezdhet építkezni, a felülről építkezés immár kudarcot vallott, az alulról építkezés gátja az érdektelenség". 1989. március 9-én ,,A magyar településhálózat fejlesztésének lehetőségei" címmel rendeztek vitát a településfejlesztéssel foglalkozó szakemberekkel. Ügyvezető elnök: Dr. Márton János Országos titkárok: Varga Csaba és dr. Zala Simon Tibor. Elnökség: S. Hegedűs László, Kónya László, dr. Komblencz József, dr. Kotz László, Sebestyén László, Sági József, Bogár Lajos, Fábián Gyula, Szeremlay Béla, Körösi Jenő, Kanyar József, Hegyi Imre, Say István, Förgeteg Szilveszter. Programjának bevezető jelszavai: Saját út, magyar út, harmadik út. Humanizált gazdaság, közösségi tulajdon. Szabad önkormányzatot! Független ember — új művelődés. 12. MAGYAR OKTÓBER PÁRT 1989. június 27-i keltezésű a párt alapító nyilatkozata és programja, elfogadta a Magyar Október Párt közgyűlése 1989. július 9-én. Vezető: Krassó György. Felhívása a következőket tartalmazta: „Célunk: A valódi néphatalom. Követelésünk: Szabadság, jólét, semlegesség. Eszközünk: A népakarat, Fegyverünk: Az igazmondás. Ellenségünk: Az erőszak, a nyomor, a hazugság. Sorainkba hívjuk az 56-os forradalmárokat és szabadságharcosokat, a demokratikus ellenzéket, az elnyomorítottakat és kisemmizetteket, a pártjuk bűnös politikájával szembefordulókat, a külföldre kényszerítetteket, a határainkon túli magyarokat, a volt politikai elítélteket és dolgozókat és az értelmiséget; a jövőjüktől megfosztott fiatalokat, a reménytelenségbe taszított idős honfitársainkat; a gyermekeik sorsáért aggódó szülőket; a diktatúra ellenzőit. Ez a párt az utca pártja." 13. MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT Az MSZDP volt tagjainak egy csoportja jogfolytonosságot hirdetve előbb a Kassák Klubban, majd 1988. november 28-án a Kossuth Klubban szociáldemokrata mozgalomként, ,újjáalakult". Ezt követte az 1989. január 9-i párttá alakulás. Első nyilvános összejövetelük a zuglói Makrapipa vendéglőben 1909