A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

1989. szeptember első napjaiban Budapesten tartották a reformkorok és reform-alapszervezetek II. országos tanácskozását. Az MSZMP októberi kongresszusát illetően a küldöttek leszögezték: a reformkörök célja, hogy olyan politikai párt váljék az MSZMP-ből, amelynek nem alattvalóként, hanem szabad, politizáló állampolgárokként lehetnek tagjai. Ezért szakítani kell a párt bolsevik típusú felépítésével és működési modelljével. Új, jogfolytonos, radikálisan megújított pártot kell létrehozni. A reformkörökből más reformerők bevonásával nőtt ki szeptember 18-án a reformblokk, majd megalakult — október l-jén — a Reformszövetség. Az MSZMP október 7-re összehívott kongresszusának első napján a Reformszövetséghez 465 küldött tartozott, a negyedik napra számuk 700 fő fölé emelkedett. Vezető politikusok: Pozsgay Imre és Nyers Rezső. 2. NÉPI DEMOKRATIKUS PLATFORM 1989. szeptember 14-én alakult meg — Fábry Béla szeptember 4-i felhívása nyomán — még csak kis csoportként, amelynek ideológiáját a Baloldali Alternatíva Egyesülés a dolgozói önkormányzatra épülő szocializmusmodellja adta. A Népi Demokratikus Platform a párton belüli mérsékelt reformereket tömörítette, akik belátták a változtatás szükségességét, de a nagyobb hangsúlyt mégis a folytonosságra helyezték. Elzárkózott a konzervatívoktól, de nem vállalta a Reformszövetség radikalizmusát. Az MSZMP kongresszusának első napján 68 küldött tartozott e platformhoz, 8-án estére ez a szám 255 főre duzzadt. Itt gyülekeztek a mérsékelt reformkommunisták, a „tiszta lelkű" és bűn nélküli bolsevikok, a párt- és államigazgatási apparátusok mérsékelt reformerei, a liberalizált és racionalizált kádárizmus hívei, a nagyvállalati menedzserek többsége. A Népi Demokratikus Platform első ülésén úgy értékelték, hogy nincsenek áthidalhatatlan nézeteltéréseik a Reformszövetséggel. A kongresszuson megegyezésre jutott egymással a radikális „reformszocialista" és a mérsékelt „reformkommunista" szárny. 3. MARXISTA EGYSÉGPLATFORM 1989 májusában Ribánszki Róbert szervezte. A platform támogatóinak véleménye szerint a közös célok megvalósulása útjában az egyik legnagyobb akadály a párt cselekvési és akcióegységének felbomlása. A KB-hoz küldött levelükben — 1989. június 29-én — felhívták a figyelmet arra a veszélyre, hogy „egyes áramlatok jobboldali képviselői elindultak a szervezeti elkülönülés útján". Levelükben kifejtették, hogy támogatják a szocialista jogállamiságot, a többpártrendszerre épülő parlamentáris demokráciát, de egyúttal felhívták a figyelmet arra, hogy „a párttagság és a magyar nép széles tömegeiben nem tisztázott a demokratikus szocializmus fogalma, s ezért egyes jobboldali körök a fogalomból a demokratizmusra helyezik a hangsúlyt, ezzel a parttalan demokráciát hirdetik, amely végül is visszatérést jelentene a polgári demokratikus parlamentarizmushoz, s annak társadalmi bázisát jelentő tőkés termelési viszonyokhoz. Ugyanakkor, mi marxisták nem vetjük — nem vethetjük el azt a tényt, hogy más társadalmi rendszerek és világnézetek is tartalmaznak egyetemes emberi értékeket, melyeket integrálni kell a sztálinista modellt elvető és egy új szocialista, valóban marxista — a magyar nép számára elfogadható — modell kialakítására irányuló törekvésbe." Elhatárolták magukat a különböző formában fellépő ultrabalos nézetektől is. Felszólították az MSZMP-n belül működő valamennyi platform képviselőit, hogy „járuljanak hozzá a párton belüli marxista-leninista alapon álló cselekvési egység újjáteremtéséhez. Szüntessék be a szervezeti elkülönüléshez vezető tevékenységüket. Felkérjük a párton belüli valamennyi áramlat, platform és reformkör kommunistáit, hogy elvi viták útján — és ne címkézéssel, külön szervezetek létrehozásával — küzdjenek a pártegység megteremtéséért." 1989. október 5-én a Népszabadságban közzétették programjuk rövidített szövegét: Mit akar a Marxista Egységplatform? címmel. 1903