A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

4. ÖSSZEFOGÁS AZ MSZMP MEGÚJULÁSÁÉRT PLATRFORM 1989. július l-jén alakult meg a Pest Megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatóságán megtartott országos értekezleten. (Az ötlet a Politikai Főiskola munkatársaitól származik.) Célja: szélsőségmentes program kialakítása és ezzel a párt fő erőinek mozgósítása. „Nem egy új pártot, nem egy új szervezetet vagy kört akarunk, hanem az MSZMP keretében a párttagság nagy többségét kitevő derékhadra, munkások, agrárdolgozók, értelmiségiek ezreire támaszkodva hirdetjük meg az összefogást... Jelenleg a párttagság és a szervezetek legfontosabb feladata, hogy felsorakozzanak az Elnökség, a Politikai Intézőbizottság, a Központi Bizottság mögé, s ne engedjék, hogy a születő és alakuló akcióegység megbomoljon" — olvasható a szerveződés programjának bevezetőjében. 1989. szeptember 24-én tartotta U. Országos Konferenciáját, amelyen Berecz János hangsúlyozta: „ ... felismertük, hogy a pártot szét akarják verni, világossá vált, hogy tovább dúl az álbaloldali elbizakodottság egyes körökben, s amikor a reformpolitika helyességére építve szükségességét elismerve megjelent a nemkívánatos reformgőg is... felismerték, hogy szükség van a párt fő erőihez fordulni, hogy ez a kongresszus a mi kongresszusunk legyen... és fő erejét harcba tudja vinni szocialista és marxista szellemi célok megvalósítása érdekében." Az „összefogás..." három alapelve: a szocialista társadalmi eszmeiség vállalása és képviselete; a marxista szellemiség erősítése a pártban; a tagság nagy többségének szolidaritására, összetartására és közös cselekvésére támaszkodva. Létrehozói: Berecz János, Hoch Róbert, Kemény László, Udvarhelyi László stb. (Az Összefogás a demokratikus szocializmusért platform ennek más elnevezése.) Az MSZMP októberi kongresszusán október 6-án este 31 fővel jegyeztette be magát — október 7-én megszűnt. Berecz János a Népi Demokratikus Platformhoz csatlakozott. IV. ÚJ POLITIKAI SZERVEZŐDÉSEK, PÁRTOK, MOZGALMAK 1989-BEN 1. BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE TÁRSASÁG 1985 júniusában alakult a Hazafias Népfront keretében névadója emlékének ápolására. Célul tűzte ki Bajcsy-Zsilinszky Endre magyar történelemben játszott szerepének objektívabb feltárását, bemutatását, továbbá a magyar sorskérdések — köztük a környezetvédelmi problémák — vizsgálatát. Taglétszáma kb. 1000. Tagjai főként egykori kisgazdapártiak, értelmiségiek, diákok. Tevékenységét kulturális, nemzetiségi, környezetvédő és koordinációs szakcsoportokban fejtette ki, több alkalommal bekapcsolódott aktuális politikai, ideológiai kérdések vitájába nagy létszámú vitaestek, előadások keretében. Pl. 1988. május 10-én a Jurta Színházban „Őszinte beszélgetés a hazaszeretetről" címmel rendezett esten 110 ezer forintot osztott ki az erdélyi menekülteknek (1000 Ft-os segélyek formájában); 1988 nyarán magyar nyelvi és történelmi táborokat szerveztek az Erdélyből áttelepült, több mint száz iskolásnak; jelentős szerepet játszott a társaság a bős—nagymarosi beruházással kapcsolatos tömegdemonstrációk megszervezésében (1988. május 27. és június 27.), tiltakozott a csehszlovákiai letartóztatások és perek ellen (1988. november 8. és 1989. január—február); 1988 novemberében kezdeményezte (követelte), hogy ,,a Kossuth-címer legyen ismét a magyar államiság hivatalos politikai jelképe"; állást foglalt az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvénytervezetekről; vitát rendezett a Jurta Színházban (1989 februárjában) az új Alkotmányról, a jogállamisághoz vezető útról, márciusban pedig „a sztálinista pártállam kialakulásáról". Jelentős szerepet játszott a március 15-i nem hivatalos ünnepségek megszervezésében. A társaság negyedévente megjelenő ÉRTESÍTŐ-je mellett védnöksége alatt jelent meg a HIÁNY című 16 oldalas „független" politikai és kulturális lap. A társaság elnöke: Vígh Károly, helyettese: Gyimesi Jenő, ügyvezető titkára: Zétényi Zsolt. 1904