A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

adásvétel, csere vagy kisajátítás útján meg kell kísérelni állami tulajdonba venni és a kezelői jogot a párt részére biztosítani. 3. A szövetkezetek, tömegszervezetek, egyesületek tulajdonát képező, a párt által igénybe vett ingatlanok használata a bérleti jogszabályok alapján történjen. 4. A rendezést fokozatosan 1980. december 31-ig kell végrehajtani." A telekkönyvi rendezést a Minisztertanács 3339/77 sz. határozata alapján és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 16/B/1977. sz. utasításában — a pártszervek tulajdonában lévő ingatlanok helyzetének rendezéséről — foglaltaknak megfelelően kellett végrehajtani (2. sz. melléklet). Magántulajdonként telekkönyvezett ingatlanok esetében a kérdést a határozatnak megfelelően természetbeni vagy pénzbeli kártalanítással rendeztük, illetve az ingatlant a telekkönyvi tulajdonos birtokába adtuk. Ezzel a telekkönyvi nyilvántartás 1980. december 31-ig rendezetté vált. A párt tulajdonosi jogosultsága elbírálásához főleg — az EKA — felvetéséhez (3. sz. melléklet) — nevezetesen, hogy a pártingatlanokat állami tulajdonba kell adni — tájékoztatásul még közöljük: 1. A 2641 házas ingatlanból 1166 épület kizárólagos kezelője az MSZMP, 1475 épület tulajdon- és kezelői joga is megosztott más szervekkel. Ez utóbbiak felett az MSZMP kizárólagos joggal nem rendelkezik. 2. Az MSZMP kizárólagos kezelésében lévő ingatlanok egy része bérleti szerződésekkel terhelt. 3. Az ingatlan vagyon gyarapodása 1970—1989 között, az 1971. évi felértékeléssel együtt, 5 milliárd 822 millió Ft, enélkül 4 milliárd 985 millió Ft. Az ingatlangyarapodásról (változásról) 1956—1970 közötti időre adatok nem állnak rendelkezésre. Az épületek bruttó értéke: 1970-ben 1 816 M Ft 1975-ben 3 194 M Ft 1980-ban 4 412 M Ft 1985-ben 6 165 M Ft 1988-ban 7 632 M Ft Az ingatlangyarapodást csaknem kizárólagosan a párt saját bevételei fedezték. Ezt igazolja, hogy a saját bevétel összege 1970—1989 között 23 milliárd 388 millió Ft volt. Ugyan ebben [sic!] az időszakban — 1988-ig — a Pénzügyminisztérium — a KB Titkárság 1970. december 21-i határozata alapján, az államtól átvett feladatok ellátásáért (a Politikai Főiskola, a Társadalomtudományi Intézet, a Párttörténeti Intézet, valamint a SZOT-beutaltak miatt a pártüdülők fenntartásához, továbbá a budapesti és megyi oktatási igazgatóságok kiadásaihoz) költségtérítést biztosított. A Pénzügyminisztérium összesen 3 milliárd 923 millió Ft-ot utalt át az állami költségvetésből, jóllehet az állami költségvetés terhére elszámolható intézményi kiadásoknak — a Pénzügyminisztérium által elismert összege — 6 milliárd 063,7 millió Ft volt. A meg nem térített, elismert ráfordítás tehát, 2 milliárd 141 millió Ft. Ez utóbbinak az indoklása az volt, hogy a párt beruházási juttatásban is részesül (4. sz. melléklet). 4. A közvetlen beruházási forrásjuttatás az említett időszakban 3 milliárd 728,3 millió Ft volt (5. sz. melléklet), tehát 1 milliárd 587,6 millió Ft-tal több, mint amennyit intézményi folyóráfordítás címén a Pénzügyminisztérium nem térített meg. A többletberuházási igényt az indokolta, hogy: — 1970-től kezdődött meg a megyei oktatási igazgatóságok hálózatának kiépítése (1970—1985 között erre a célra 930,6 milló Ft-ot fordítottunk a beruházási keretből) (6. sz. melléklet). — az 1983. évi közigazgatási átszervezést követően az összevont járási-városi pártbizottságok elhelyezésére beruházásból 1988-ig 609,2 millió Ft-ot kellett fordítanunk (7. sz. melléklet). A beruházási többletjuttatás tehát oktatási igazgatóságok kiépítése, közigazgatási átszervezés miatt következett be. Ezért az állami hozzájárulás (összesen 1 milliárd 540 millió Ft értékben) az e célok megvalósítására irányuló kormányzati szándékból eredő juttatásként lett kezelve. 5. Az ingatlanok állagmegóvása kizárólagosan az MSZMP-t terhelte. A ráfordítás az épületek karbantartására, felújítására, továbbá ezek korszerűsítésére és átalakítására 1970 és 1988 között 3 milliárd 615 millió Ft volt, ugyancsak saját forrásból (8. sz. melléklet). (1978 és 1988 közötti 10 évben ez a ráfordítás 2 milliárd 789 millió Ft, jóllehet az ingatlanok mindegyike az állam tulajdonába került 1978. január 1-től.) 1858