A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

77. A párt ingóvagyon-állománya Ez a vagyonrész azokat a különböző berendezési és felszerelési tárgyakat foglalja magában, amelyeknek beszerzési értéke a 2000,— Ft-ot meghaladja, illetve elhasználódási idejük 3 év vagy ennél hosszabb. Ez a nyilvántartási rend eltér az állami pénzügyi nyilvántartásra vonatkozó előírásoktól, miszerint állóeszközként csak azokat a berendezési és felszerelési tárgyakat kell nyilvántartani, amelyeknek beszerzési ára az 50 000 Ft-ot meghaladja. Tekintettel arra, hogy ezeknek az ingóságoknak a beszerzési forrása kizárólagosan a párt saját költségvetési bevételei voltak, indokoltnak tartottuk ezeket az államinál szigorúbb (leltári) elszámolás alá vonni. Ezt a vagyont a nyilvántartás szerinti csoportosításban a 9. sz. melléklet tartalmazza. ///. A pártszervek működéséhez és fenntartásához szükséges anyag- és árukészletek A pártszervek anyag- és árukészletei az 1988. december 31-i vagyonleltár szerint 416,1 millió Ft-ot tettek ki. Az anyagkészletek döntő többsége nyersanyag (például: üzemi konyhák élelmiszerkészletei), gépkocsi-üzemanyag- és -alkatrész-készlet (a megyei pártbizottságok garázs- és javítóműhelyeiben) továbbá különféle nem állóeszközként nyilvántartott fogyóeszközök, függönyök, szőnyegek, kollégiumok, üdülők ágyneműkészletei, törülközők és egyéb, a 2000 Ft beszerzési árnál alacsonyabb értékek, berendezések (például konyhai edények és felszerelések stb.). Ezek részletezését a főkönyvi elszámolás szerinti csoportosításban a 10. sz. melléklet tartalmazza. IV. A párt pénzvagyona A teljes pénzvagyon összege, valamint a kintlevőségek és tartozások egyenlege ugyancsak az 1988. december 31-i állapot szerint 879,8 millió Ft volt. Ezen belül a Központi Bizottság a Magyar Nemzeti Bank egyszámláján 405,1 mill

ió Ft volt a követelés, a házipénztár készpénzkészlete pedig 1,4 millió Ft volt. A pénzvagyon, illetve a követelések és tartozások összegét a 11. sz. melléklet tartalmazza. V. Az 1989-ben bekövetkezett változások Az év eddig eltelt 8 hónapja során a párt vagyoni eszközeiben lényeges, a korábbi évek gyakorlatától gyökeresen eltérő változás csak a párt pénzügyi helyzetében következett be, amennyiben a bevételi forráslehetőségek, elsősorban a tagdíjbevétel mérséklődött az utóbbi hónapokban erőteljesen. A Politikai Bizottság által jóváhagyott 1989. évi költségvetésben — a tagdíjbevételi előirányzat 1 milliárd 112 millió Ft, — a vállalatok adózott nyereségéből történő befizetések összege 280 millió Ft, — az úgynevezett egyéb térítésbevételek összege pedig 230 millió Ft, — az állami költségmegtérítés a kormány által jóváhagyottan 1 milliárd 045 millió Ft. Az év első 8 hónapjában eddig befolyt tagdíj 806,7 millió Ft volt, az éves előirányzat 72,5%-a. A tagság az I. negyedévben még az 1988-ban megállapított tagdíjat fizette. Ennek összege 355,6 millió Ft. A II. n.-év mindegyik hónapjában a befolyt tagdíj fokozatosan mérséklődött. — áprilisban 96,7 millió Ft — májusban 97,1 millió Ft — júniusban 92,4 millió Ft — júliusban 86,0 millió Ft — augusztusban 78,9 millió Ft A pártvállalati befizetési kötelezettségek egy részét a megyei vállalatoktól a megyei pártbizottságok kapták meg, a Központi Bizottsághoz csak a Budapesten működő vállalatok fizettek be összesen 58,5 millió Ft-ot. 1859