A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

II. A Magyar Szocialista Munkáspárt felkéri a Minisztertanácsot, hogy az önkormányzati törvény előkészítését gyorsítsa meg, a kiérlelt szakmai koncepciót bocsássa társadalmi vitára, majd az új Alkotmány elfogadása után terjessze a parlament elé. Az MSZMP politikai és szervezeti megújulásának általános elvei, működésének szabályai fő vonalaiban és a politikai intézményrendszer változásaival összhangban kialakultak. A párt meggyőződéssel vallja, hogy a továbbhaladó demokratizálódási folyamat maghatározó eleme az önkormányzatok kiépülése lesz. Az új viszonyok között a pártnak alapvető érdeke, hogy helyi és megyei szintű tevékenységét, szervezeti életét és működését az önkormányzatok hatókörében folytassa, befolyását megfelelően érvényesítse. Ennek érdekében az MSZMP felkéri a párt tagjait és különböző szintű szervezeteit, hogy vállaljanak tevékeny részt az önkormányzatok létrehozásával és működésével összefüggő feladatokban. Budapest, 1989. szeptember 9. sz. függelék MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TITKOS! ELNÖKSÉGE Készült: 1 gépelt példányban Grósz Károly s. k. KB/183. JAVASLAT a Központi Bizottság állásfoglalására a tulajdonreform néhány kérdéséről Az MSZMP vegyes tulajdonra épülő piacgazdaság megteremtésére törekszik. Határozottan elveti a tulajdonformák közötti ideológiai vagy más alapon kialakított sorrendiséget, hierarchikus besorolást, ugyanakkor kiáll a közösségi tulajdon meghatározó gazdasági szerepe mellett. Ennek szellemében megkülönböztetés nélkül ismeri el a különféle tulajdonformákat és azt, hogy együttműködésüket a gazdasági ésszerűség vezérelje. Támogatja új közösségi tulajdonformák kialakulását, a társas és a magántulajdon gazdasági szerepének erősödését. A tulajdon társadalmasítása a köz érdekében való működtetését jelenti. A különféle tulajdonformák társadalmi-gazdasági súlyát, egymáshoz való mennyiségi és minőségi viszonyát a hatékonyság szabja meg. A tulajdonformák alakulását és a gazdálkodó szervezetek működését elsősorban a vagyonmegőrzés és -gyarapítás szempontjai vezessék, a tulajdonfejlődés a magyar gazdasági helyzet, társadalmi hagyományok és a korszerűség együttes követelményeinek megfelelően valósuljon meg. A tulajdonost kulcsszereplővé kell tenni! Az elszemélytelenedett, bürokratikusán működtetett állami tulajdont úgy kell átalakítani, hogy annak többsége valódi — lehetőleg közösségi — tulajdonosokhoz jusson. Belföldiek és külföldiek, jogi és természetes személyek egyaránt lehetnek tulajdonosok, akik készek sajátjukként kezelni a rájuk bízott vagyont. Az önállóság és a teljes jogú önkormányzat illeti meg őket. Az állami tulajdon átalakításában az államnak aktív szerepe legyen. Ehhez megfelelő program szükséges, amely meghatározza e folyamat fő irányát, ütemét, teendőit és biztosítja az átalakítás garanciáit, a leendő tulajdonosok esélyegyenlőségét. Ennek fontos eszköze a nyilvánosság és a társadalmi ellenőrzés. A leendő tulajdonosok körét nem célszerű korlátozni. A mai viszonyokat figyelembe véve valódi tulajdonosként az állam (kincstár), az állampolgárok, a helyi önkormányzatok (települések), az egyesületek, a közcélú alapítványok, a társadalmi szervezetek, az önkormányzati alapon szervezett társadalombiztosítás és a külföldiek tekinthetők. 1848