A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

megnövekedett követelményeknek csak egy folyamatosan ülésező, többségében függetlenített képviselőből álló testület képes megfelelni. b) Az MSZMP a köztársasági elnöki intézmény visszaállítását helyesli. Erre a történeti előzmények mellett azért is szükség van, mert az államfő a hatalom megosztásában kulcsfontosságú szerepet játszik. Kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ennek megfelelően szükséges meghatározni jogosítványait. Jogköre a pusztán protokolláris elnök jogosítványainál bővebb, a prezidenciális típusú elnök jogosítványainál azonban szűkebb legyen. A kongresszus támogatja, hogy a köztársasági elnök választására még ebben az évben, a nép általi közvetlen szavazással sor kerüljön. Tudomásul veszi a politikai egyeztető tárgyalásokon az elnök választásának rendjére vonatkozó megállapodást. Ajánlja azonban az új Alkotmány elfogadásakor a közvetlen választási eljárás' véglegesítését. c) Az Alkotmánybíróság felállítására a jogállam kiépítése, az alkotmányos rend és az alapjogok védelme, valamint a hatalmi ágak egyensúlyának biztosítása érdekében van szükség. Alapvető feladata a jogszabályok és jogi iránymutatások alkotmányosságának vizsgálata legyen. Az MSZMP fontosnak tartja, hogy az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére ne csak azok kapjanak jogot, akiknek ez egyébként hivatalból is kötelessége lenne, hanem az állampolgárok is. Támogatja az Alkotmánybíróság mielőbbi létrehozását és fokozatos kiépítését. d) A Minisztertanács a jövőben, mint az Országgyűlésnek alárendelt végrehajtó hatalom fejtse ki tevékenységét. Szükséges, hogy a Minisztertanács elnökének és tagjainak megválasztása, működési rendjének kialakítása ennek megfelelően történjék. Az MSZMP ajánlja, hogy kormányalakításra — a választási eredmények figyelembevételével — a köztársasági elnök adjon megbízást a leendő miniszterelnöknek. A Minisztertanács megválasztásáról, továbbá programjának elfogadásáról az Országgyűlés határozzon. e) Az MSZMP indokoltnak tartja, hogy az új Alkotmány tegye lehetővé az évszázados, bevált alapelveken nyugvó, független igazságszolgáltatás megteremtését. A kongrsszus az elvek közül — fontosságára tekintettel — külön is kiemeli, hogy a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. Ennek egyik biztosítékaként helyesli, hogy a bírák ne lehessenek pártok tagjai és ne folytathassanak politikai tevékenységet. j) A párt támogatja, hogy a tanácsok a népképviselet elvére épülő önkormányzatokká várjanak. A valódi önkormányzatok alanyai csak az állampolgárok lehetnek, akik e jogukat közvetlenül vagy képviseleti szervük útján gyakorolják. Egyetért azzal, hogy az új Alkotmánynak az önkormányzatokra vonatkozó rendelkezései alapvetően a demokratikus néprészvétel és az önkormányzati — politikai, gazdasági és jogi — önállóság elvére épüljenek. A hatalommegosztás jegyében az önkormányzatoknál is el kell választani egymástól a „helyi törvényhozó" és a „helyi végrehajtó" hatalmat. 5. A plurális társadalmi berendezkedés újfajta választási rendszert igényel. A hatályos Alkotmányban szereplő elvek közül indokolt megtartani az általános és egyenlő választójog alapján történő, közvetlen és titkos szavazást. Ugyanakkor az MSZMP támogatja a pártelvű választási rendszer kiépítését és alkotmányos rögzítését. •** A kongresszus helyeslően tudomásul veszi, hogy a Minisztertanács az új Alkotmányról szóló törvényjavaslatot csak a választások után nyújtja be az Országgyűlésnek. Ajánlja a kormánynak, hogy az alkotmányozás munkáját addig is folytassa. Budapest, 1989. október 1846