A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)
jogállam intézményeinek a kiépítését jelenti. Garanciális kérdés, hogy az Alkotmány és annak alapján a törvények pontosan kijelöljék az állami szervek működésének határait s ezzel biztosítsák az állampolgári autonómia érvényesülését. Mindehhez a magyar közjogi hagyományok és a nemzetközi alkotmányfejlődés progresszív értékeit hasznosító új alaptörvényre van szükség. A kongresszus tudomásul veszi, hogy hatályos Alkományunk felülvizsgálata a pártértekezlet határozatának megfelelően megtörtént, az elkészült szabályozási koncepció alapján Magyarország Alkotmánya címmel folyamatban van az új alaptörvény előkészítése. Helyesli, hogy a békés átmenetet szolgáló politikai egyeztető tárgyalásokon az MSZMP tárgyaló küldöttsége e koncepció több fontos tételét érvényesítette. A Magyar Szocialista Munkáspárt mellőzhetetlennek tekinti, hogy az új Alkotmányban, mint tartópillérek, a jogállamiság alapelvei maradéktalanul érvényesüljenek. Hazánkban a hatalom a népfelség elvén alapuljon. Minden hatalom kizárólagos forrása a nép legyen, amely azt részben népi kezdeményezéssel, népszavazással, illetve demokratikusan választott helyi önkormányzatok és a parlament által gyakorolja. A jogállamiság legfontosabb jellemzője a hatalom megosztása. Ennek jegyében úgy kell kialakítani az állami szervek rendszerét, hogy egyértelmű megfogalmazást nyerjen az egyes hatalmi ágak alkotmányos joga és kötelessége. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a Minisztertanács, a bíróságok, valamint a helyi önkormányzatok önálló hatalmi jogosítványokkal, egymást kontrollálva és kiegyensúlyozva, s ugyanakkor együttműködésre törekedve tevékenykedjenek. Az MSZMP a jogállamiság szempontjából fontosnak tartja, hogy az állam polgárai az állam intézményeit és szimbólumait magukénak vallják. Ez egyúttal az állam stabilitásának és hatékony működésének alapfeltétele. II. 1. Pártunk baloldali, szocialista tömegpárt. E jellegének megfelelően határozottan kiáll amellett, hogy az új Alkotmány a Magyar Köztársaságot független, demokratikus jogállamként rögzítse, amelyben a demokratikus szocializmus értékei érvényesülnek. Ugyanakkor elfogadva a pluralizmust, helyesli, hogy a polgári demokrácia haladó értékei is megfogalmazást nyerjenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt nem tart igényt vezető szerepének alkotmányos deklarálására. Megerősíti azt az állásfoglalását, hogy Magyarországon szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartásával, s ily módon közreműködhetnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. A jövőben az MSZMP is politikai munkára alapozott szerepet kíván betölteni a társadalom irányításában. 2. Magyarország gazdasága gyökeres átalakulásban van; piacgazdaság felé tart. Az MSZMP az elmúlt évtizedek tapasztalatainak alapján helyesli a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság bevezetését, és szükségesnek tartja a gazdasági alkotmányosság megteremtését. Ez utóbbi főbb jellemzői: a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságának és egyenlő védelmének biztosítása, a versenysemlegesség alapján a vállalkozás jogának és a verseny szabadságának elismerése, támogatása. 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt elsőrendű feladatának tartja olyan közösségi társadalom kialakítását, amelyben kiteljesedhet az egyének és szervezeteik szabad fejlődése. A párt támogatja, hogy az új Alkotmányban az emberi és az állampolgári jogok szerkezetileg és tartalmilag egyaránt hangsúlyosabb megfogalmazást nyerjenek. Új Alkotmányunk, a hatályos alaptörvényben is rögzített jogok mellett, a nemzetközi egyezményekben vállalt magyar kötelezettségeknek megfelelően teljeskörűén tartalmazza a személyiségi jogokat; a szabadságjogokat; a gazdasági, szociális és kulturális jogokat, valamint az államhoz való tartozásból fakadó jogokat. Külön figyelmet igényelnek a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogai, főként a saját kultúra ápolása, a vallás és nyelvhasználat biztosítása. Valamennyi jog tekintetében különösen nagy súlyt kell fektetni az alkotmányos biztosítékrendszer meghatározására. Az Alkotmány jogszabályi mivoltjára tekintettel az alapkötelezettségek közül — az erkölcsi jellegűeket mellőzve — csak a jogi úton kikényszeríthető kötelességeket indokolt szabályozni. 4. A kongresszus felfogása szerint szükséges, hogy az új Alkotmány teremtse meg a modern jogállam intézményi feltételeit. Akadályozza meg a hatalom túlzott összpontosítását, biztosítsa, hogy az állam minden egyes szerve jogtalan befolyástól mentesen gyakorolhassa jogkörét. a) A többpártrendszeren alapuló parlamentáris demokráciában az Országgyűlés alapvetően fontos jogok meghatározója, de nem a népszuverenitás kizárólagos megtestesítője. A jogállamban a törvényeknek kitüntetett szerepe van. Ebből következik, hogy az Országgyűléssel szemben támasztott 1845