A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

miatt nem következett bejavulás a gazdasági együttműködésben, s több szocialista országgal kifejezetten feszültté váltak politikai kapcsolataink. Új, kedvezőtlen jelenség, hogy bár az SZKP vezetése megértéssel és bizalommal viseltetik politikánk iránt, fenntartásai erősödtek, és ma már több gyakorlati megoldásunkkal sem azonosul. Mind több nehézséggel kell megküzdenünk azokkal az országokkal — például a Német Demokratikus Köztársasággal, Csehszlovákiával — kapcsolatban, ahol a magyar modellváltási kísérlet közvetlen belpolitikai kihatásokkal jár. Románia esetében a nemzetiségi kérdésekkel, a múltunk újraértékelésével összefüggő ügyek fokozzák a feszültséget. Az MSZMP — különösen a pártközi kapcsolatokban — nem eleget tett annak érdekében, hogy oldódjanak a baráti, szövetségesi viszonyt terhelő konfliktusok. Mindeddig nem léptünk fel kellő következetességgel a nacionalista, szovjetellenes megnyilvánulásokkal szemben. Nem határolódtunk el a tömegtájékoztató eszközökben a külpolitikai érdekeinket sértő lépésektől. A belpolitikai helyzet, a hatalmi viszonyok elbizonytalanodása nehezíti az alapvetően helyes irányú külpolitikai törekvések megvalósulását, a kibontakozáshoz szükséges nemzetközi gazdasági és politikai támogatás megszerzését. rv. Ajánlások a párt újjászervezéséhez, a választási felkészüléshez 1. Az MSZMP 1988. májusi pártértekezletét követően történelmi fordulatot hajtott végre: a modellváltás útjára lépett. Demokratizálódott politikai közéletünk, s miközben fizetőképességünket sikerült megőrizni, megkezdődött a piacgazdaság kiépítése. Vitáktól, bizonytalanságoktól kísérve, de jelentős lépéseket tettünk a bürokratikus állampárttól egy valódi politikai mozgalom felé. A Központi Bizottság megállapítja: az elmúlt másfél évben a korszakos változások fő hajtóereje az MSZMP volt. A súlyos gazdasági helyzet és történelmi örökség, a politikai verseny és a párt megújulását kísérő belső válság miatt azonban egyelőre nem sikerült a társadalom bizalmát visszaszerezni. 2. A modellváltással kapcsolatos viták elkerülhetetlen velejárói az MSZMP útkeresésének. A párton belüli — helyenként frakciós jelleget is öltő — hatalmi harcok, a tagság cselekvő részvétele nélkül hozott nagy horderejű döntések azonban kiélezték a mozgalom belső ellentmondásait. Az MSZMPnek ezért önmagát is át kell formálni ahhoz, hogy a társadalmi megújulás fő ereje maradhasson, s hogy hosszabb távon a munkavállalók is a reformok nyerteseivé váljanak. A Központi Bizottság szerint létrejöttek a feltételek mozgalmunk újjászervezéséhez. A kongresszusi előkészületek tapasztalatai azt mutatják, hogy sokan várakozó állásponton vannak, de a tagság többsége a párton belül kíván a reformmozgalom részesévé válni. 3. Az elmúlt hónapok eseményei világossá tették, hogy a párttagság nagy utat tett meg, és többsége elfogadja a modellváltás szükségességét. A párton belüli tisztító viták eredményeként közeledtek az álláspontok történelmi múltunk értékelésében. A küldöttválasztások új pártaktíva kiépülését jelezik, és az egész párt erkölcsi megtisztuláson megy keresztül. Az alapszabály körül folyó viták hevessége mutatja, hogy a párttagság többsége felelősséget érez szervezete iránt. 4. A párton belüli politikai viták eredményeként tisztázódtak a modellváltás főbb tartalmi elemei. A párt alapvető céljaként a demokratikus szocializmusba való átmenetet fogalmazza meg; elhatárolja magát egyfelől a polgári berendezkedés átvételétől, másfelől szakít a diktatórikus szocializmussal, a bürokratikus pártállammal. A demokratikus szocializmus lényegét a valódi közösségi tulajdonra és a társadalmilag ellenőrzött magántulajdonra épülő vegyes gazdaságban, a gazdaság teljesítőképességének állandó növelésében, a jogállamiságban, az állampolgárok önszerveződésében, a helyi önkormányzatok és a gazdasági demokrácia kiépítésében látja. Ugy véli, a demokratikus szocializmusra való átmenet, noha érinti a gazdasági és politikai berendezkedés alapjait, nem változtatja meg a társadalmi formát, s nem azonos a szélsőséges ellenzéki erők által követelt társadalmi rendszerváltással. 5. A párt Programnyilatkozatának, Alapszabályának elfogadásával és az új pártvezetés megválasztásával megkezdődhet a párt újjászervezésének folyamata. Ehhez arra van szükség, hogy a párt reformelkötelezett többsége valóságos politikai centrummá váljon és ne a szélsőségek domináljanak a pártéletben. A párt baloldali szocialista tömegmozgalomként, mint áramlatok szövetsége működjön, ahol a központi platfonn, a kongresszuson elfogadott program minden párttagra nézve kötelező. A párt vezető testületei irányítsák és ellenőrizzék a közös határozatok végrehajtását. A párton belüli áramlatok 1829