A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

2. sz. függelék MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Szigorúan titkos! KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Grósz Károly [s. k. aláírás] KB/175. A Központi Bizottság politikai beszámolójának tézisei (tervezet) I. 1. Az 1988-as májusi pártértekezlet szakítva az évtizedes gazdasági-társadalmi stagnálással és politikai konzervativizmussal, modellválltást hirdetett meg. Vállalva a súlyos örökséget: a hatalmas külső adósságterhet, a mozdulatlan gazdasági szerkezetet, az évek óta csökkenő életszínvonal miatt keletkező szociális feszültségeket, az ifjúság perspektívátlanságát. A korábbi társadalmi-gazdasági szerkezet és a hatalmi viszonyok védelmére koncentráló politika következtében a párt nem valódi politikai mozgalomként működött. A párt legfelső vezetése jogiadminisztratív eszközök alkalmazásával és a döntések monopolizálásával irányította a politikai életet. A párt működésére és tekintélyére negatívan hatott a káderek kontraszelekciós kiválasztása és kiválasztódása. Az értelmiségi elit jelentős része a korábbi közeledés után újra eltávolodott a párttól. A valódi elméleti kérdéseket elhanyagoló ideológiai munka is visszaütött. A 80-as évek elején — tartva az 1970-es évek közepén lezajlott visszarendeződés ismétlődésétől — leromboltuk a szocializmus régi képét. Ezzel megszűnt a korábbi kettősség: a viszonylag konzisztens ideológia és a pragmatikus politika gyakorlati összekapcsolódása. Mivel azonban a 60—70-es évek — gyors gazdasági növekedésre, erőteljes központi újraelosztásra épülő — modellje elveszítette létalapját, felbomlott a korábbi viszonylagos jóléten alapuló közmegegyezés is. 2. Az 1988. májusi pártértekezlet egyik fő gondolata az volt, hogy tényleges gazdasági fordulat nem érhető el a politikai intézményrendszer és benne a párt gyökeres átalakítása, illetve megújítása nélkül. E kettő egyúttal a halaszthatatlan szerkezeti modernizáció és a működőképes piacgazdasági mechanizmus kiépülésének feltétele. Az MSZMP új vezetése egyrészt a politika túlsúlyának megszüntetésére a pártállam lebontására, másrészt a piacgazdasági intézmények gyors kiépítésére összpontosította erejét. — Fő feladatnak tekintette a gazdasági válság elhárítását, a külföldi tőke beáramlását segítő intézkedések megtételét. Ezért is törekedett a minden korábbinál intenzívebb kapcsolatok kiépítésére a fejlett tőkés országokkal. — Napirendre került az állam működésének racionalizálása, a parlamenti kormányzás erősítése, a nyilvánosság társadalmi ellenőrző szerepének növelése. — A párt és az állam szétválasztása érdekében több lépést tettünk, melyek egyik közös indítéka a párt valódi politikai mozgalommá tétele volt. Ugyanakkor a szocialista pluralizmus jelszavával lényegében az egypártrendszer keretei között képzeltük el a politikai rendszer demokratizálását. — A pártvezetés úgy ítélte meg, hogy a politizálási kényszer, valamint az alsó- és középszintek megnövekedett önállósága nagymértékben fokozni fogja a párttagság aktivitását. Ezt a várakozást az is erősítette, hogy az új pártvezetés is a tagság nyomására került megválasztásra. Itt azonban két mozzanat összekeveredett egymással: a tagság elégedetlensége és tényleges tettvágya. — A pártvezetőség bízott a tagságban rejlő energiák felszabadulásában, és lényegében nem avatkozott be a közép- és alsószintű pártszervezetek életébe. Ami egyúttal azt is jelentette, hogy nem nyújtott segítséget az ott felgyülemlett problémák megoldásához. Sőt, önkritikusan meg kell állapítanunk, hogy ezután sem vontuk be a tagságot a politikai döntések meghozatalába. így alsó- és középszinten a párt továbbra is inkább befelé fordult. Főként személyi, hatalmi küzdelmekkel, a lejáratódott és nem kis részben korrumpálódott vezetők eltávolításával volt elfoglalva. — Az MSZMP új vezetése cselekvési terét próbálta tágítani a múlt kritikus, a korábbi hibáktól való elhatárolódásra módot adó értékelésével, és egy új, korszerű szocializmust hirdető, vonzó program megalkotásával. (Pozsgay-bizottság kiküldése.) 1714