A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

NÉMETH MIKLÓS elvtárs: Köszönöm, Kárpáti elvtársé a szó. KÁRPÁTI FERENC elvtárs: Kedves Elvtársak! Már sok vélemény elhangzott a programnyilatkozatról. Én is nagyon fontosnak tartom, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy minél világosabb legyen, olyan útmutatást adjon, amihez a párttagság fel tud zárkózni, illetve érthető módon el tudja dönteni: tudja-e támogatni, magáévá tudja-e ezt tenni. Amit Kovács Imre elvtárs elmondott a programnyilatkozattal kapcsolatosan, nem ismételném, teljes egészében egyet tudok vele érteni. Javaslom magam is, dolgozzunk még rajta, több olyan kérdést is fogalmazzunk meg, ami már a közeli jövőnek is célkitűzése, ami mozgósító erejűvé válhat. Egyébként pedig néhány pontjához szeretnék én magam is — ami még nem hangzott el — észrevételt tenni. A 34. pont beszél a Szovjetunióhoz való viszonyunkról. Én ezzel egyet tudok így érteni. Hiányolom azonban „Helyünk a világban" című fejezetből azt, hogy a többi szocialista országhoz mi a viszonyunk: én úgy gondolom, valamilyen módon találjuk meg a módját még akkor is, hogy ha most ténylegesen nem olyan nagyon egyértelmű: tehát mire törekszünk; helyünk a világban; akkor valamilyen módon ennek itt helyt kellene kapni. A 33. pont úgy fogalmaz: a Magyar Szocialista Munkáspárt független Magyarországot akar. Nem tudom, elég pontos-e ez a kifejezés? Most zeng-zúg a társadalom, hogy nem vagyunk függetlenek; gondoljuk ezt végig, helyt adunk-e ennek, nem kellene-e esetleg ezen változtatni? Persze, hogy ezt akarjuk, független ország legyen Magyarország, minden értelemben. Hiányolom belőle azonban, nincs ebben a programban az, hogy az ország biztosítani is tudja a függetlenségét, arra gondolni kell, hogy akkor ehhez mindenkor szükséges egy megfelelő véderő is. Nem gondolom, hogy itt valami nagyon bő fejtegetésbe kezdjünk, de hogy erről semmi szó ne e«sen, én ezt kifogásolom. Javasolnám: találjuk meg a módját, juttassuk ezt kifejezésre. Erre szükség van. Most nagyon sokféle módon közelítik meg ezt a kérdést, sokan jó ideje azt mondják, hogy ezért vagyunk ilyen nehéz helyzetben, mert túl sokat költöttünk a hadseregre, más oldalon számon kérik, hogy rendelkezünk-e megfelelő erővel ide, meg oda, meg amoda irányban. Én azt mondom, ebbe persze ne menjünk bele, és a programba nem is való. A programban azonban szükséges, hogy ez a párt igenis támogassa, mondja ki, hogy az ország függetlenségét, nemzeti önállóságát mindenkor nemzeti katonai erővel kell biztosítani. Erre szükség van. A 35. pont azt mondja: az MSZMP-nek meggyőződése, hogy a szövetségi rendszerhez tartozás nem lehet alapja az államok belügyeibe való beavatkozásnak. Én ezzel persze egyet tudok érteni, csak a fogalmazást másként tenném meg. "IYilajdonképpen arról van szó, hogy amit a küldöttség megfogalmazott nagyon világosan Bukarestben, hogy nincs Brezsnyev-doktrína. Ezt nem lehet így a programba betenni, de szerintem valahol meg kellene találni ennek a helyét; vagy a 38. pontnál arról beszéljünk, alapelvünk: az Országgyűlés jóváhagyása nélkül magyar haderő ne léphessen idegen földre. Pontosítani kéne ezt: mi az, hogy ne lépjen idegen földre? Ne avatkozzon be más országok belügyeibe

; Gondolom, valahol össze kéne hozni ezt a kettőt, világossá és értelmessé tenni. Én ezt tartom az egyik leglényegesebbnek: az Alkotmányban most ez jól van megfogalmazva. Köszönöm szépen, hogy a múltkor figyelembe vették Pozsgay elvtársék a felvetésemet, ott már ez a 1631