A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

tásban akkora vonzerőt, mint abban, ha a pártot tudjuk olyan modern párttá változtatni, hogy képes a problémáival szembenézni. Ehhez a programhoz még egy apróságot, a már említett — más megközelítésben — a párt ifjúsági tagozati ügy. Föltétlen külön pontot adnék neki, nem egyszerűen szerkesztési okból. Kérem szépen, borzalmas nagy hibákat követtünk el az ifjúsági szervezetünkkel kapcsolatban az elmúlt hónapokban. Egy jövőre néző pártnak az ifjúsággal a jövővel is megújulással nagyon jó viszonyba kell lenni [sic!], és ez a tagozat kaphasson egy új pontot, hogy ezzel is kifejezzük, ami igazából való. A szervezeti szabályzathoz tényleg csak egészen röviden. Anélkül, hogy magyarázkodnék. A második szakasznál az olvasható, hogy a párt marxista szellemű politikai szervezet, amely magáénak vallja a szocialista mozgalom történelmi céljait stb. stb. Kedves Elvtársak! Sokan vagyunk itt, akik azt tudják elfogadni, megmondom kerek perec [sic!]. Ennek a mondatnak számomra úgy van elfogadható lehetősége [sic!], ha úgy hangzik: amely magáénak vallja a szocialista—kommunista mozgalom stb. stb. Hiszen azt mondtuk, és az hangzott el pártelnökünktől is nemegyszer, hogy mindkét értéket tükrözni kell: ez nemcsak szóhasználat, de tartalmában át kell hogy szője a mi megújult pártunknak is minden egyes jellemzőjét. Nem akarom ezt végigcitálni. Csak még annyit befejezésül, érdekes módon a reformerők részéről tett észrevételezés e tekintetben nagyon egyértelműen épp a szocialista és a kommunista vonásokat erősíti meg. Köszönöm szépen. NYERS REZSŐ elvtárs: Következik Fejti elvtárs. FEJTI GYÖRGY elvtárs: Kedves Elvtársak! A szervezeti szabályzatról szeretnék előbb szólni, nagyon röviden, mert igen alaposnak, körültekintőnek, egyszóval profi munkának tartom. Úgy gondolom, hogy ez egy más karakterű, jellegű pártnak a filozófiáját, irányítási struktúráját, szervezeti felépítését vázolja fel. Ugyanakkor egészen biztos vagyok abban, hogy az a pártmodell, amit ez felvázol, ez nem erre az MSZMP-re egyszerűen adaptálható pártmodell. Ez a párt nem az a párt, amit a szervezeti szabályzat előrevetít. Van bennem némi kétely és félelem, hogy működik-e ez a nagyon rokonszenves pártmodell, amit a szervezeti szabályzat rögzít, vagy mikor működik majd? Nincs most napirenden, de nem akarok még egyszer szót kérni, ugyanezt tudom elmondani az ügyrendről is. Nagyon alaposan végiggondolt, cizellált, de ehhez egy olyan küldötti összetétel kell, amelyik akceptálja a szabályokat, és nem úgy viselkedik, ahogy éppen rájön. Na most, ebből én azt a következtetést szeretném magunk számára levonni és ajánlani, ha el akarjuk kerülni azt a csapdát, hogy a kongresszus első napján, vagy első két napján ügyrendi kérdésekkel és szervezeti szabályzattal összefüggő kérdésekkel foglalkozzunk, és ekörül éljünk lelki életet — ami mélységes kiábrándulást okozna a társadalomban —, akkor a kongresszusig hátralévő időt egyebek mellett arra lehetne felhasználni, hogy igen alaposan a küldöttekkel megbeszéljük a szervezeti szabályzat nyitott kérdéseit; ahol lehet, próbaszavazással vagy rendes szavazással döntsenek a küldöttek a felvázolt alternatívák között, és az ügyrendet is sajátítsák el a küldöttek, emésszék meg a küldöttek, mert csak úgy fog működni a kongresszusunk. Úgy gondolom tehát, hogy némi munkával olyan 80—90%-ban le lehetne zárni a nagyon sok alternatív kérdést, amit ezek a dokumentumok ma tartalmaznak. Semmiképpen nem ajánlom, hogy most a Központi Bizottság döntsön ebben, ez 1622