A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

„III. fejezet A köztársasági elnök 29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki az Alkotmányban megállapított hatáskörében gyakorolja az államfői jogokat, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. (2) A köztársasági elnököt feladata ellátásában alelnök segíti. Az alelnök a köztársasági elnök megbízása alapján eljár egyes ügyekben, átmeneti akadályoztatása esetén pedig helyettesíti az elnököt. 29/A. § (1) A köztársasági elnököt és az alelnököt a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, ötévi (hatévi) időtartamra választják. (2) Köztársasági elnökké, illetőleg alelnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napjáig a negyvenedik életévét betöltötte. (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. Ugyanaz a személy az elnöki tisztséget tíz (tizenkét) évnél hosszabb ideig nem töltheti be. 29/B. § A megválasztott köztársasági elnök és alelnök a korábbi elnök, illetőleg alelnök megbízatásának lejártakor lép hivatalba; hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz. 29/C. § (1) A köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc nappal új elnököt kell választani. (2) Az elnökválasztást az Országgyűlés tűzi ki. 29/D. § Ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az alelnök elnökké válik, és az Országgyűlés harminc napon belül új alelnököt választ. Ugyancsak az Országgyűlés választja meg az új alelnököt, ha a korábbi alelnök megbízatása egyéb okból szűnik meg idő előtt. Ilyen esetekben az alelnök választására az Országgyűlés elnökének a választására előírt szabályokat kell alkalmazni. 30. § (1) A köztársasági elnöki és az alelnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök és az alelnök más kereső foglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért — a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve — díjazást nem fogadhat el. (2) A köztársasági elnök és az alelnök tiszteletdíját, kedvezményeit és az őt megillető költségtérítés összegét törvény állapítja meg. 30/A. § (1) A köztársasági elnök a nemzetközi kapcsolatokban: a) képviseli a magyar államot, b) ellátja a nemzetközi szerződések tekintetében a külön törvényben meghatározott feladatokat, c) kinevezi és megbízza a nagyköveteket és a követeket, továbbá a hivatásos és tiszteletbeli főkonzulokat és konzulokat, d) fogadja az államok nagyköveteit, követeit, hivatásos és tiszteletbeli főkonzuljait és konzuljait. (2) A köztársasági elnök az Országgyűléssel kapcsolatban: a) kitűzi a képviselői választásokat, b) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, c) kérheti az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának vagy ülésének összehívását, d) az Alkotmányban meghatározott feltételek szerint feloszlathatja az Országgyűlést, e) a feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést ismét összehívhatja, j) törvényeket kezdeményez, g) kihirdeti a törvényeket; a kihirdetésre megküldött törvényt megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek, illetőleg az alkotmányosság szempontjából véleményezésre megküldheti az Alkotmánybíróságnak, h) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, i) javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, j) javasolhatja az Országgyűlésnek valamely kérdésben népszavazás kiírását. (3) A köztársasági elnök a Minisztertanáccsal kapcsolatban: a) megbízást ad az általa kijelölt személynek a kormányalakításra, b) kinevezi és felmenti — a Minisztertanács elnökének javaslatára — a minisztériumi és az országos hatáskörű szervet vezető államtitkárokat. (4) A köztársasági elnök államfői jogkörében: a) kitűzi a tanácstagok választását, b) javaslatot tesz az Országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész személyére, c) külön törvényben meghatároztt szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseit, bíráit és a többi hivatásos bírót, továbbá a legfőbb ügyész helyetteseit és az 1551