A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

itt arról van szó, hogy szóval a középszintű és felsőszintű pártvezetésben fegyveresek nem vállalhatnak pártfunkciót. Ugye ez az MSZMP küldöttségének az álláspontja. Hát kérem szépen, én ezt így ismerem. Az én véleményemet azt nem kérdezte még senki. És én meg fölteszem: miért? Hát ez milyen elv? Miből indultak ki? Na, nem engem izgat ez olyan borzasztó mód, de én kérem ismerem a hadsereget. A Kilényi elvtárs valamikor még a múlt évben elmondta, meg a Kulcsár elvtárs a tv-ben, hogy a katonák nem lehetnek majd képviselők stb. En ismerem, hogy hogy fölborzolta a katonáknak a véleményét! Miért? Mert hogy] más oldalról is rengeteg támadás ér bennünket, és ezt valamilyen módon meg kell értetni, hogy mivel függ össze, miből indulunk ki. így majd az Alkotmányban nem lesznek képviselők [sic!], valószínű, hogy ez elcsitul, el fogják fogadni. Nem lesznek, bár itt felmerült, Fabriczki elvtárs részéről az egyház — de talán nem ugyanaz a dolog. De megint felmerül, mi indokolja, hogy pártbéli tagsága alapján korlátozzák a jogait. Én nem tudom megérteni, mire lesz jó, hogy ismét mi magunk egy elégedetlenséget keltünk a hadsereg párttagságában. Amikor úgyis annyi gondunk és bajunk van. Én szeretném megmondani: aminek igazán értelme van, s amivel az ellenzékkel tárgyalni és vitatkozni kell, benne van az alkotmánytervezetben, egyetértek vele, legyen főparancsnok, köztársasági elnök — még ott vita van —, de legyen. A parlamentnek milyen joga legyen, milyen garanciák vannak, ami ma egyébként állandó fő téma, hogy nehogy a fegyveresek beavatkozzanak a társadalom ügyeibe. Ott vannak ezek a garanciák. Ez a múltból fakadó aggodalom, lényeges, fontos kérdések. Kérdezem, hogy mi köze van a kerekasztalnak ahhoz, hogy a katonákat megválaszthatják a párton belül és hova. Kérem szépen, ha ki fognak menni a pártszervezetek a laktanyákból, akkor nekünk még inkább szükségünk van a területi pártszervezetekkel való közös együttes tevékenységre, nemcsak nekünk, a területi pártszerveknek is arra a rengeteg felkészült káderre, amivel a hadsereg rendelkezik. Most miért lökjük ki akkor ezekből a választott szervekből a katonákat? Nem is fogom tudni megértetni és megmagyarázni, de én nagyon kérem, hogy mint KBtagot avassanak be, kérjék ki a véleményemet, ne az újságból tudjam meg. Itt van a másik kérdés az Alkotmányban, hogy hadgyakorlatot más hadseregek részvételével nem lehet tartani, csak ha az érvényben lévő nemzetközi egyezmények ezt lehetővé teszik. Milyen nemzetközi egyezmények? Kérem, ezek belső határozatok a Varsói Szerződésen belül. Azt mondja, hogy ezeket hozzuk nyilvánosságra, nem lehet nyilvánosságra hozni kérem, ez béke és háborús szervi [sic!] határozvány. Most hogy lesz akkor? Nem tudom, eldöntött dolog-e? Kérem, hogy vonjanak be, mert mi vagyunk benne, mi értjük ennek minden csínját-bínját. Egyébként így melléfogunk. Itt van, hogy katonai bíróságok. Vita van arról, hogy ne legyenek. Miért? Ez már nem olyan garancia, mint amiről az Alkotmány egyébként gondoskodik. A hadsereg bevetése, meg határon túli igénybevétele, nagy kérdések, fontos kérdések. Miért ne legyenek katonai bíróságok? Ki ért ehhez? Nem akarom kifejteni, meggyőződéssel, sok tapasztalattal mondom, hogy békében is kell katonai bíróság, a katonai bíróságot háborúban meg nem lehet elővakarni, rajzolni, akkor pedig nélkülözhetetlen. Fabriczki elvtárs felvetette, ezért kitérek ezekre az egyházi dolgokra. Szeretném megnyugtatni nemcsak Fabriczki elvtársat, hogy valami szertartást akarunk a hadseregben, aztán meg papokat, erről nincs szó [sic!]. Miről van szó? Arról van szó 1481