A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

sé,]

56 ami a megszokottság, a tradíció, a munkatársi kapcsolatok, az eddigi közös élmények vállalásának az igényét jelenti, miközben nincsenek meg a területi szerveződésnek a feltételei, tehát szükségtelen törési pontot hoz a pártban. Megítélésem szerint ma csak kizárólag — és ebben Katona Imre elvtárssal egyetértek — az ellenzék érdeke, hogy kivonuljunk, mert akkor lehet számolni azzal, hogy az MSZMP jelentősen meggyöngül erejében. Egy választásokhoz közeledve még azzal is számolhatunk, hogy választópolgárokként is elveszítjük egy részüket. Nem tudom kiszámítani mekkora, nagyon-nagy az a tömeg, amelyik nem követne minket, és nem lenne hajlandó lakóhelyre menni. Megítélésem szerint ezt fölvetni politikailag szükségtelen. Csak akkor, ha az MSZMP ellen kívánunk fellépni, megtörve szervezeti erejét, ugyanis, ha egyértelműen és világosan kimondja egy jogszabály azt, ami elhangzott, tehát az irányításban és a munkahelyi életben nem lehet részt venni. Ha kimondja, hogy munkahely nem adhat politikai szervezetnek anyagi támogatást, akkor teljesen közömbös kérdés, hogy hol szerveződnek. Erihez képest másodrangú kérdés, és akkor annak kell előtérbe kerülni, hogy ez most számunkra milyen következményekkel jár, mert akkor gyakorlatilag, [politikailag] a munkahelyen nincs jelen. Hogy egy üres tanácsteremben munkaidő után összeülnek-e, az nem munkahelyi jelenlét, az csak egy helyiségnek a használata, ha villanyszámlát kell fizetni, azt pedig be lehet tőlük vasalni, egyenlő partneri viszonyok mellett. Tehát én úgy gondolom ezért, hogy nekünk ezt a szabályozást kell követni, és ebben meg kell kötni magunkat jogszabállyal; az állampolgárokat arra kötelezni, hogy a szervezetet megváltoztassák és körzetbe menjenek át, úgy érzem nem lehet. Arról nem is beszélve, hogy nincsenek meg a feltételek. Grósz elvtárs jelezte a sajtóban, hogy ő átmegy területre. Nem tudom, hogy sikerülni fog-e neki. Én bejelentettem — mikor itt a titkárok értekezlete volt —, hogy átmennék a területre, lehetetlen.

57 Munkaidő befejeztével az ott nyitva tartó irodáig nem lehet odaérni. Ahol én lakom, olyan a nyitvatartási idő, hogy fizikailag nem jön össze, mert a nyugdíjasok életmódjához és munkaidejéhez igazodik. Nagyon röviden szeretnék szólni a párttörvényről. Nem tudom, hogy van-e itt mód még, de én még egyszer megfontolás tárgyává tenném, hogy a párttörvény ne tegye lehetővé a külföldi támogatást. Nem azért, mert irigylem Orbán Viktornak a fehér BMW-jét, vagy Kőszeg Ferencnek a Toyotáját, hanem azért, mert figyelemmel a mostani jelenségekre, a Szabad Demokraták Szövetségének jelenleg alakul az amerikai egyesült államokbeli szervezete, amelyiknek hangsúlyozott célja, hogy pénzügyi és egyéb támogatással a Szabad Demokraták Szövetségét itthon támogassa. Ezt maguk a szabaddemokraták jelentették be. Ez egyértelműen és világosan a külföldi támogatás megkönnyítését jelenti. Én tudom, hogy nem lehet meggátolni. Tudom, hogy ki lehet játszani, de meg lehet nehezíteni a törvényi tiltással, és botrányokat, ügyeket lehet kirobbantani, ahogy ez egyébként azokban az országban is menni szokott, ahol a törvények tiltják pártok külföldi támogatását. Tehát abból, hogy nem lehet megakadályozni, hogy jöjjön be külföldről pénz, nem következik számomra, hogy jogi akadályokat a nehezítés érdekében ne támasszunk. Ezért én javasolnám még egyszer megfontolásra, hogy ne csak az államok támogatását, hanem a magánszemélyek pénzügyi támogatását se tegye lehetővé a párttörvény. Végül egyetlen gondolatot szeretnék [sic!] a kongresszussal kapcsolatos előké1454