A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

tom, hogy ebben a Központi Bizottság e pillanatban ne határozzon, mert nincs a kellő információk birtokában — érzékeltetni fogom azonnal —, hanem ezt egy későbbi időpontban kellene talán kidolgozni. A megrendezés módjára és a költségekre vonatkozó anyag 3. oldalán, azaz emlékezetem szerint a 2-es számú mellékletben van egy számsor. Megkönnyíti a mondandóm értelmes előadását, ha az elvtársak megpróbálják ezen követni, hogy mihez is van nekem észrevételem. Itt szerepel egy olyan megoldás, hogy a Népszabadság és a megyei lapok vasárnapi megjelenése 9,2 millió Ft-ba kerül. Az egészet én azért tartom nagyon lényegesnek, mert bár lehet, hogy úgy zajlik le minden, ahogy Horváth elvtárs mondja, hogy lesznek unalmas felszólalások a második napon, és kit érdekel az egész, nekem azonban az az érzésem, hogy ez előre nem számítható ki. Korábban sem volt igazán kiszámítható, de ma, hogy melyik nap fog mondjuk nagyon erőteljes információértékkel vagy hírértékkel bíró bejelentés elhangzani, ez nem kiszámítható. Egyébként, ha már erről beszélek, szeretném mondani, nem egyszerűen a hivatásomnál fogva álláspontom az, hogy igenis, a sajtó jelenjen meg, hanem a helyzet érzékeltetése miatt mondom ezt, mert egy nagyon" jelentős országos esemény lesz, erre oda fog figyelni az egész ország feltétlenül, tehát nem lehet egy információs vákuumot teremteni. A másik probléma pedig az lenne, ha netalántán éles kérdések hangzanak el, ez a rádió és a televízió interpretációjában kerül ki, illetve abban az interpretációban, ami még tf mi interpretációnk, ahogy a Vasárnapi Hírek ezt kiadja. Tehát ez egy roppant szűk körben tud elterjedni. Ha netalántán ráadásul még egy jelentős esemény zajlik le, akkor a külföldi sajtóból, külföldi rádiókból előbb fognak, és a magyar rádióból fognak csak értesüléseket szerezni az emberek, ami azt hiszem, számunkra ez esetben nem lesz kívánatos. Most a számokról; tehát a 9,2 millió Ft-os kiadásból — ezt csak érzékeltetésül mondom — 6,5 millió a postaköltség. Ez egy lélegzetelállító arány, de ez az arány. Ezen belül azonban a következőt tudom javasolni: ha más napilapok is megjelennek, akkor ez a 9,2 millió Ft 1,6—1,7 millió Ft-tal csökken abból kifolyólag, hogy a Posta más lapokat is terjeszt, tehát a terjesztési költségek megoszlanak. Egyből le kell tehát vonni 1,6—1,7 millió Ft-ot abban az esetben, ha a Magyar Hírlap, Magyar Nemzet és a Népszava megjelenik. Továbbá, ha valamennyi napilap megjelenik, itt egy elég rossz összehasonlítás szerepel, tehát, ha csak a Népszabadság jelenne meg, ez 6,8 millió forintba kerülne, ez implicite azt tartalmazná, eszerint, hogy a 9 millió forintból 6,8 millió forint a Népszabadság megjelentetése. Ez nem így van. Egy számsor végét szeretném mondani. A 9,2 millió forintot úgy kell kezelni, hogy ebből lejön 1,6—1,7 millió forint, tehát így 7,5 millió forint maradna a kiadás. Igen ám, ebből viszont csak 5,5 millió forint esne a Népszabadságra 12 oldal esetén. Javaslatom azonban az, hogy ne 12 oldalon jelenjen meg a Népszabadság, pontosabban 12 oldalon jelenjen meg, de egy nagyobb felületet biztosítsunk a hirdetésnek és ez oldalanként 250 ezer forint kiadást takarítana meg. Ez egy javaslat. Tehát, ha megjelenik a Népszabadság ezen a napon 7 oldallal, tehát 7 írott oldallal és a többi részén próbáljuk a kiadásokat — ha erre a párt rá van utalva, márpedig azt hiszem rá van utalva — csökkenteni, akkor a végeredmény az, hogy a Népszabadság 4,5 millió forinttal jelentethető meg, az összköltségek természetesen maradnak: a 9 minusz 1,6—1,7 millió forint. Azt hiszem, hogy ez azért így nehezen követhető. Javaslatom tehát még egyszer 1311