A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

az, hogy ezt részletesebben próbáljuk meg kidolgozni, és a következő alkalommal

f amikor még úgyis ide kerül az egész témakör, úgy gondolom, akkor tegyünk erre javaslatot. Egy kicsit alaposabban felmérve annak a kommunikációs hatásait is, hogy mi van akkor, ha a kongresszus középső napján nem jelennek meg a napilapok. Egyébiránt nem a Népszabadság szempontjait akarom csak idetárni, hanem szerintem az a megoldás, hogy a Népszabadság mellett a vidéki napilapok is jelenjenek meg, ezek ott a párt helyi lapjai, erre a forrásra nekünk azt hiszem szükségünk van, hírforrás. Az egész anyaggal kapcsolatban rövid észrevételem van, az, hogy ezt a kongresszust az fenyegeti, hogy szétbeszélik az elvtársak; 1700 küldött lesz, aki egy megyei pártértekezletet vagy egy kerületit végigült, az tudja, hogy ennek a veszélye milyen óriási. Tehát én nagyon is érzékelem és méltányolom azt a törekvést, hogy próbáljuk meg ezt a szétbeszélést valamiféleképpen megakadályozni. Ennek persze sokféle variációja elképzelhető, a legfenyegetőbb, hogy a múlttal kapcsolatos szétbeszélésben fog megnyilvánulni. Tehát magam is úgy érzem, hogy ez egy olyan európai tárgyalási forma volna, ami jó volna, csak a félelmem az, hogy erre nem nagyon vagyunk még felkészülve. Tehát ennek is megvan a rizikója és én ezt a rizikót érzem megfogalmazva abban is, hogy szerepel egy olyan megfogalmazás, hogy „lehetőleg a küldöttek elsősorban politikai közösségek keretében, annak többségi támogatását megszervezve gyakorolják" stb. stb. Problémám van ezzel a „elsősorban"nal. Hogyha ez az elsősorban elsősorban, akkor az ottani hangulat fogja azt kialakítani, hogy ki beszél a közösség nevében, és ki beszél a maga nevében. Azt hiszem, hogy így nem lehet a szelet kifogni a vitorlából. Nagyon sok múlik azonban azon, hogyan készítjük elő a kongresszust. Azt hiszem ennek az előkészítésnek egy elég nagy lehetősége megvan a Népszabadságnál, illetve a megyei sajtónál, tehát a pártsajtónál, a viták egy részét le lehet bonyolítani ott, orientálni nagyon erőteljesen lehet. Én csak szeretnék beszámolni az elvtársaknak arról, hogy a már megválasztott budapesti küldötteknek küldtünk egy levelet, amelyben a Népszabadság hasábjait felajánljuk az előzetes vitákra, illetve a küldöttcsoportok közötti kapcsolatteremtésre, a küldöttek, illetve a párttagok közötti kapcsolatteremtésre. Ennek persze terjedelmi korlátai vannak, politikai korlátai vannak, nem terjedhet ez túl bizonyos határon, de azt hiszem, hogy érdemes felhívni a napisajtóban meglévő lehetőségre a figyelmet. Köszönöm szépen. GRÓSZ KÁROLY elvtárs: Köszönöm. Nálam föl van még írva Nagy Imre elvtárs és Jánosi György elvtárs; aki még hozzá akar szólni, szíveskedjék a szünetben idefáradni; most fél óra tízórai szünet van 11 óráig. Szünet GRÓSZ KÁROLY elvtárs: Elvtársak! A szünet lejárt, foglaljanak helyet. Hozzászólásra következik Nagy Imre elvtárs, utána Jánosi György elvtárs. NAGY IMRE elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak! Én is nagyon fontos politikai jellegű kérdésnek tartom a kongresszus szervezésének az ügyeit. Az a javaslat, amit megkaptunk, ami előttünk fekszik, meggyőződésem szerint már egy korszerű párt döntéshozatali, működési, kongreszusszervezési mecha1312