A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

rend, akkor nem tudják megvitatni a küldöttcsoportok. Tehát javaslok egy szeptember közepén, végén történő ügyrend-véglegesítést a Központi Bizottságnak, akkor sokkal kitisztultabb lesz az, hogy miben kellene állást foglalni, és a kongresszuson simábban indulhat ez a munka. Az ügyrendi bizottságba is javaslom, hogy a Központi Bizottság csak egy főt és központi bizottsági tagot jelöljön, a többi delegált legyen a kongresszusi küldöttekből. Ez persze vitatható, mert itt azért a szakértelem fontos, de akkor is el tudom képzelni, hogy 3 főt jelöl a KB, akkor is KB-tagokból válasszon, mert lehet, hogy a KB-tagokon kívüliek nem lesznek kongresszusi küldöttek, akit javasol, vagy visszahívásra kerülnek. Nagyon fontosnak tartom a jelölés kérdését, a személyi jelölést, amiről az anyag szól. En jelölőbizottság létrehozását javaslom a Központi Bizottságnak, illetve kezdeményezését, és nem JEB, a jelölést előkészítő bizottságot. De ebből az következik, hogy akkor lehet jelölőbizottság, ha delegáltak a tagjai, ha kongresszusi küldöttek a tagjai, és a küldöttcsoportok delegálják a tagjait, és ahogy jeleztem, a KB csak egy tagot jelöl a jelölőbizottságba, és nem 11-et. A jelölést előkészítő bizottságnak — nagyon fontos feladatának tartanám —, nyilvánosságra kellene hozni a jelöltekre vonatkozó javaslatát a kongresszus előtt legalább egy héttel, szeptember végéig. Tehát addig a jelölő bizottság végezze el azt a munkát, hogy beszél a kongresszusi küldöttekkel, és hozza nyilvánosságra a jelölteket a küldöttek körében, de még el tudom képzelni a pártsajtóban is a nyilvánosságra hozást. Ennek az lenne a lényege, vagy azért szükséges, hogy a platformok tudják magukat — és a párt kongresszusi küldöttei is — valamilyen formában elhelyezni, és végiggondolni a saját javaslataikat. Végezetül a választmányt támogatja a Budapesten megkérdezettek többsége, az Elnökségről nem tudtunk kérdezni, mert akkor a választmány—Központi Bizottság összefüggés volt az egyik variációban. Ezt tartjuk a jövőbe mutató megoldásnak, ugyanakkor tudni kell, hogy ma a választmány is nagyon gyorsan meg fog kérdőjeleződni. Előre mondom, sajnos, mert ma a kongresszus az, amiben a küldöttek és a párttagok igazán bíznak, amelyet mindig újra és újra választanak, mert egy delegált választmánynál is — amelyet majd valószínűleg a kongresszus után, sőt biztos, hogy a kongresszus után kell elvégezni, csak hogy mikor, az kérdőjel — megkérdőjeleznek a küldöttek, és itt változások lesznek. Megtisztelőnek tartjuk, hogy a Budapesti Pártbizottság, ha a kongresszus hétfőn véget ér, megszervezheti azt a nagygyűlést, amely egyúttal egy választás propagandája is lehet. Köszönöm szépen. GRÓSZ KÁROLY elvtárs: Eötvös Pál elvtárs következik. EÖTVÖS PÁL elvtárs: Kedves Elvtársak! Igyekszem majd a papírjaimban kiigazodni, elég sok van, de ez nem azt jelenti, hogy hosszan akarnék hozzászólni. Tulajdonképpen egy kérdéssel kellett volna kezdenem, csak akkor, amikor a kérdéseken volt a sor, még nem volt kezemben a közleménytervezet, így nem tudtam megkérdezni, hogy az 5. oldalom hogyan kell azt értelmezni, hogy az eseményről a pártsajtó, a tévé, a Magyar Rádió és a központi napilapok folyamatosan tudósítanak.

26 Ugyanis az egész sajtóval kapcsolatos kérdés teljesen másként merül fel akkor, ha a többi napilap is megjelenik, mint akkor, amikor azok nem jelennek meg. Ez egy illusztráció pusztán ahhoz a költségkimutatáshoz, ami itt szerepel, és amivel kapcsolatban — hogy mindjárt elébe vágjak a mondandómnak — az a javasla1310