A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

elmondják a beszédet, utána összefoglaló van, felszólalnak ott, és utána egy nap múlva odaállnak, és megint mondanak valami olyan beszédet, amivel nagy figyelmet fognak kelteni. Lesznek, akik mások lesznek, de akkor azok mire készülnek? A kongresszusra készülnek, vagy pedig erre a gyűlési beszédre? Az a fő gondom egyszerűen vele, hogy — itt már szóba került, s mindannyian tudjuk —, ott van a közeli távolban mindjárt a választás, hogy az MSZMP csinál október 9-én vagy 10-én egyet, és október 30-án is, vagy november 26-án, és ha lesznek választások — politikai nagygyűlést. Azt hiszem, nem fogjuk tudni felvállalni, hogy rövid időn belül két ilyen nagy demonstrációnk legyen. Arról nem beszélve, hogy egy tízezres nagygyűlés szerintem nem sokkal nagyobb, mint maga a kongresszus, ahol vannak kétezren. Ha mi politikai nagygyűlést akarunk csinálni, erődemonstrációt, akkor arra a tízezer fő nem alkalmas. A választásokhoz, hogy az MSZMP megjelenjen egy komoly befolyással rendelkező pártként, most nem azt mondom, hogy ahhoz feltétlen több százezres, de mindenesetre egy sok tízezres demonstráció kell. Jó volna egy száz [ezres], de lehetőleg egy olyan, ami tényleg nagy demonstráció. Még itt van egy kis megjegyzésem a 7. pontnál, hogy táskát, tollat, mappát nem biztosítunk. El tudom képzelni, hogy annyira az MSZMP nem szegény, hogy legalább egy kis jegyzettömböt, meg egy tollat ne kapnának a kongresszusi küldöttek. GRÓSZ KÁROLY elvtárs: Köszönöm, Horváth elvtárs, Steiner elvtárs következik, utána Eötvös Pál, majd Nagy Imre elvtárs, és mondom tovább. STEINER ARNOLD elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! A döntést segítendő néhány gondolatot szeretnék felvetni, ami a kongresszusi küldöttekben valószínűleg fel fog vetődni, és ezért a Központi Bizottságnak érdemes végiggondolni. Én úgy látom, hogy az előterjesztés már abba a sorba tartozik, amelyről Kovács Jenő elvtárs szólt, hogy ennek a kongresszusnak a párt reformját fel kell vállalnia, és egy olyan baloldali, modern, demokratikus pártszervezés irányába kell menni, amely a 90-es években meghatározó lehet a társadalomban. Tehát pozitívnak tartom az előterjesztést, sok új gondolat van benne. Ugyanakkor mindjárt az első felvetésem az, hogy érdemes nagyon jól végiggondolni a kongresszus témáját, a napirendeket, és itt már elhangzott, de megerősítem, a népképviseleti választások összefüggését, ezzel összefüggésben a tárgyalások, a háromoldalú tárgyalások tartalmát. Ugyanis természetesen ebből a menetből úgy kellene gondolkodnunk, hogy miközben egy távlati célunk van, ennek a kongresszusnak egy rövidebb távú célja is kell legyen, és minden bizonnyal a kettő között alárendeltségi vagy mellérendeltségi viszonynak kell lennie, ez pedig a választások, az országgyűlési, népképviseleti választások. Ennek a kongresszusnak egy többpártrendszerű, nyílt, demokratikus választásra való felkészülésre is kell segíteni az MSZMP-t. Ahhoz is hozzá kellene járulni, hogy a választásokra a pártot alkalmasabbá, vagy alkamassá tegye. Ilyen szempontból pl. a programnyilatkozat, a napirendek kérdése is meggondolandó, mert ha egy november végi, decemberi választás van, akkor indokolt végiggondolni, hogy a választási program milyen testület előtt kerüljön megvitatásra. En támogatom azt, hogy a programnyilatkozat vitára kerüljön, és az új testület vitassa meg a választási programot rövid időn belül a kongresszus után. De mindenképpen — itt már a Csáki elvtárs felvetette — nem lehet akkor azt elvégezni egy ez évi választásoknál, hogy utána megyei pártértekezletek induljanak be, a választmány delegálása kezdődjön meg, mert az a párt erejének szétforgácsolását jelentené. Akkor egy tavaszi levitelére [sic!] lenne szükség 1307