A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

a kongresszus dokumentumainak és döntéseinek, mert szükség lenne ugyanakkor egy párt megújító megyei, egészen alapszervezeti szintig bezárólag történő személyi megújulásra, mert szükség lenne alapszervezeti taggyűléseknél is a választások újraindítására. Tehát az ügyrendi kérdést politikai kérdésnek tartom ma ebben a szituációban. A másik ilyen felvetésem a küldöttcsoportok kérdése. Támogatom és helyesnek tartom, hogy platformalapú küldöttcsoport alakulhat, és platformalapon is szerveződhetnek küldöttek. Itt is felvetem azonban, hogy meggyőződésem, a küldöttek egyéni jogát nem szabad semmiféleképpen csorbítani. A küldöttek nem platformalapon kerültek megválasztásra, nem platformok programja, és megyei programok alapján történt a megválasztásuk, így a küldöttcsoportok nem korlátozhatják a küldöttek jogosítványait. A küldötteknek a kongresszuson van jogosítványuk, egyéni jogosítványuk van, azaz úgy gondolom, hogy egy megyei küldöttcsoport nem szavazhat külön kongresszusi kérdésekben, hanem csak véleményezhet, vitákat alakíthat ki. Majd mondok két kérdést, amiben szerintem egy platformalakú küldöttcsoport szavazhat. Én úgy gondolom, hogy az alapstruktúrának a megyei küldöttcsoportoknak, a területi küldöttcsoportoknak kellene lenni, és semmiképpen sem kellene kötelezni senkit sem, hogy szerveződési kötelezettsége legyen valamilyen platformhoz való csatlakozásban. A platformoknak is valószínűleg csak mint platform belső szabályozás [sic!] szempontjából két jogosítványt kellene adni, hogy lehessen delegáltjuk minden munkabizottságban és a választásnál, ha listás választás van, akkor listát állíthassanak össze a választásra vonatkozólag. Egyébként más területen, a platformokban is a küldötteknek egyéni mandátumuk van a kongresszuson. Ez azért érdekes, mert ha a küldöttek — ahogy itt az anyag írja — a küldöttcsoportokban szavaznak megyénként, akkor egy 49%-os kisebbség a kongresszuson elveszik, sőt szélsőséges esetben a többség kisebbséggé válik. Mondjuk egy budapesti küldöttcsoportban, ha minden küldöttcsoportot egynek számítunk, egy 49%-os kisebbség lehet, hogy egy többséget, vagy 51%-os kisebbség [sic!] lehet, hogy többséget hozna létre máshol. Tehát én csak azt vetem fel, hogy a küldöttcsoportokban való szavazást ne fogadja el a Központi Bizottság, a küldöttcsoportok csak vita, a technikai felkészülés, a munka szempontjából legyenek a kongresszus előkészítői. Ezzel összefüggésben javaslom végiggondolni a platformok szerveződésének kritériumát. Itt az van leírva, hogy a platformok nyílt, országos platformhoz való csatlakozások alapján szerveződhetnek. Megvan a határideje, szeptember 24, illetve van egy pontosítás, hogy a kongresszuson is lehet ezt szervezni. Ezen az alapon ma nehezen tudnak szerveződni platformok, mert nagyon kevés nyílt, országos platform létezik, és nagyon nehéz eldönteni, ki dönti el, hogy mit tartunk országos és nyílt platformnak. Én azt javaslom, hogy létszámhoz kössük most a platformokat, azaz meghatározott létszám alapján alakulhasson ki az, amiben egyetértenek; mondjuk a párt nevében is létrejöhet egy platform, ha 50 fő azt támogatja, akkor nevezheti magát platformnak, és kezdeményezési jogosítványa lehet. Tehát én létszámot javasolnék most a platform alakításához, s nem kimunkált, nem is igazán platformok, hanem programok léteznek ezen a területen. És a megalakulás idejét nem javaslom korlátozni, tehát a szeptember 24-ét nem kellene rögzíteni, miután úgyis feloldja az anyag egy későbbivel. Külön szeretnék szólni a hozzászólásokról azért, mert politikai jellegű felvetések 1308