A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)
portokkal kapcsolatos javaslatot. Itt eleve két teljesen eltérő elv keveredik, területi küldöttcsoport, platform politikai program alapján szerveződő küldöttcsoport. Ez két különböző dolog, és én nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy a kettőt keverni lehet, hogy vannak, akik területi küldöttcsoportban vannak, vannak, akik platform küldöttcsoportban vannak. Az anyag azt mondja, hogy mindenki csak egy küldöttcsoporthoz tartozhat. Úgy érzem, hogy ez eleve zavart fog okozni, nem javaslom, hogy ezt így fogadjuk el. Szerintem egy privilegiális elv, hogy mindenki tartozik egy területi küldöttcsoporthoz, és ennek lehetnek valamilyen rendező, összekapcsoló vonásai, itt formálódhatnak bizonyos gondolatok, javaslatok. Ezen túl szerintem teljesen szabaddá kellene tenni a platformok alapján szerveződő küldöttcsoportokat, úgy, ha valaki óhajt, csatlakozik, ha nem óhajt, nem csatlakozik. Azt lehetne mondani, hogy lehetőleg ehhez csatlakozzon, de nagyon rugalmasan értelmezve, és én semmiképpen nem korlátoznám az egyéni küldötti jogokat. Ez a kongresszus nagyon lényeges eseménye a pártnak. Nem tudom elképzelni, hogy itt egy ilyenfajta korlátozás legitimálja a kongresszust, ami ebben az anyagban benne van. Tehát az, hogy csak a küldöttcsoporthoz lehet hozzászólni, majd ott eldöntik a hozzászólásra vonatkozó időt, azt hiszem, hogy rá kell szánnunk erre a kongresszusra az időt. Amellett javasolhatjuk, hogy a küldöttcsoportok beszéljék meg, hogy ki szól hozzá, válasszanak szóvivőket, meg kell hagyni az egyéni véleménynyilvánítás, egyéni hozzászólás jogát mindenkinek, inkább az időt kell megszabni, és nem muszáj mindenkit valamilyen platformba belekényszeríteni egy ilyenfajta előzetes ügyrendi rendszerrel, ami itt a javaslatban van. Tehát én javaslom a tisztelt Központi Bizottságnak, hogy ezt a részét az anyagnak gondoljuk át, tegyük rugalmassá a platform dolgokat, és fogadjuk el azt, hogy az egyén az az alapeleme ennek a kongresszusnak, aki politizál, a szünetekben is beszélget, közben is alakíthatja álláspontját, lehet, hogy ebben a kérdésben ide csatlakozik, a másikban egy másikhoz. Nem hiszem, hogy egy ilyen merev rendszerre mi fel vagyunk készülve, azért sem, mert félő, hogy a párt főáramlatai eleve nem fognak megjelenni ezekben a küldöttcsoportokban, hiszen van egy ilyen főáramlat, amely a vezérek szerint szerveződik, nem hiszem, hogy ez olyan nyíltan a felszínre fog a mi viszonyaink között kerülni, ahogyan esetleg majd későbben ez bekövetkezik. Tehát ahhoz, hogy legitim kongresszusunk legyen, ezt gondoljuk át. A programnyilatkozathoz: szeretném megerősítem, hogy a szervezőbizottság dolgozik, egy újabb javaslat már itt van a kezünkben, én azt hiszem, hogy néhány napon belül — ha Pozsgay elvtárs hazaérkezik, és mint a bizottság vezetője áttekinti ezt —, legalábbis a mi részünkről valami használható dokumentum rendelkezésre fog állni. Én itt támogatom azt a gondolatot, hogy ez hamarabb kerüljön ki a tagság kezébe, mint az augusztusi KB-ülés; a KB-ülés is legyen vitafóruma ennek az anyagnak, mindenképpen szükség van programra, mindenképpen szükség van valamilyen konkrétabb dologra, és ebben nem szabad késlekednünk. Ha már szót kértem, végül még egyetlen gondolat: ez a mi egész mechanizmusunk és a választások időpontjának az összefüggése. Nagyon javaslom, hogy ezt gondoljuk át még egyszer a testületek összefüggésében is, hiszen ha mondjuk november végén van egy választás, október elején van a kongresszus, megválasztjuk az Elnökséget, ha mi ezután akarjuk megválasztani vagy delegálni a választmányt, ami három hetet el fog vinni, ami biztos, hogy polarizálja a pártot arra a három hétre, és minden fontosabb lesz, mint a választási előkészületek. Én javaslom ezt 1304