A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

erők minél nagyobb számban részt vesznek az elkészítésében. Ezért szükség van egy „első változatra", amelyet e célra összehívott vitafórumokon folyamatosan alakítunk át. Erre javaslatot tartalmaz az írásos előterjesztés.

16 Azt javasoljuk, hogy a dokumentum bevezetőjében rögzítsük a párt álláspontját a mai helyzetről, a párt viszonyáról az elmúlt negyvennégy évben történtekhez. Mondjuk ki, hogy a párt belátja: meg kell haladnunk az eddig alkalmazott politikai modellt, amely a tisztességes szándékú és átmeneti sikereket is hozó korrekciók ellenére, nem alkalmas az ország belső életének közmegelégedést kiváltó elrendezéséhez. A négy évtizeden belül is fontos politikai érdekünk fűződik ahhoz, hogy a legutóbbi másfél évtized tanulságait összegezzük. Ez ugyanis az az időszak, amikor — a világfejlődés tendenciáit figyelembe nem véve, hazai feladatainkat hibásan kijelölve — a mostani válságos helyzetet leginkább előidéztük. Erről a témáról szeretnénk külön napirendi pontként eszmecserét folytatni a KB júliusi ülésén. Ugyancsak a középtávú programban kapna helyet a párt álláspontja a szocializmusról. Ennek azt a felfogást kellene tükröznie, hogy a párt célja továbbra is a szocializmus, amely azonban csak hosszú — történelmi távú — fejlődés során valósulhat meg. A társadalom mai fejlettségének olyan modell felel meg, amely gazdasági rendszerében még nem képes totálisan meghaladni a kapitalizmust, amelyben a magántőke és a közösségi tulajdonban lévő tőke egyaránt az árutermelés természetének megfelelően: tőkésként viselkedik. Ami a szocialista irányultságú társadalomnak már ma is többlete a kapitalizmushoz képest, az az, hogy emberközpontú, közösségi értékeket hordozó, demokratikus, fejlett önkormányzatokra épülő politikai rendszer lehet. Ennek megteremtése mellett törjön lándzsát a párt. Ebben az Elvi Nyilatkozatban további három nagy témakört kellene megfogalmaznunk: a párt álláspontját a gazdaságról, a politikai rendszerről és végül a párt nemzetközi kapcsolataira és külpolitikájára vonatkozó elképzeléseiről. A gazdaságról szólva a dokumentum rögzítheti: a közösségi tulajdon dominanciáján alapuló piacgazdaságot akarunk, amelyben valódi tulajdonosok érdekeltségüknél fogva mindent megtesznek, hogy jövedelmet termeljenek. Olyan elosztást akarunk, amely ösztönző, amelyben a sikeres vállalkozó — akár magán, akár közösségi — jövedelméből felhalmozni is képes, és amelyben az állampolgár tisztességesen meg tud élni, akár dolgozik (becsületesen), akár a társadalom gondoskodására szorul. Olyan kormányzatot akarunk, amely a gazdasági peremfeltételek befolyásolásával képes elérni, hogy a termelők és az értékesítők a nemzetgazdaság érdekével is egyező módon cselekedjenek. Világossá kellene tenni e dokumentumban: az MSZMP-nek — mint minden komoly pártnak — van határozott elgondolása a gazdaságról, a növekedésről, az elosztásról és a szociális gondoskodásról, de mindezt az új viszonyok között lehetséges és elfogadott módon érvényesíti. A politikai rendszerről kimondhatjuk: az MSZMP az alkotmányosság, a jogállamiság, a parlamenti demokrácia híve. Mindent megtesz azért, hogy kormányzó párt maradjon, de viszonyát a kormányzathoz egy politikai párthoz illő módon alakítja ki. Szavazatokban kifejeződő társadalmi támogatottsága arányában kormányzati tisztséget kíván betölteni, képviselői pedig megvívják majd harcukat a parlamentben a párt álláspontjának elfogadtatásáért. Ez a párt komolyan gondolja a demokráciát, és saját soraiban ezért folytat meggyőző munkát, de elvárja, hogy ebbéli szándékát ne vonják kétségbe. A tervek szerint a program leszögezhetné, hogy a Magyar Szocialista Munkás1105