A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)
zetet. A következőket emelném ki ebből: értékelésük szerint az európai és világhelyzetben jó irányú változások mutatkoznak a mostani időszakban. Jó irányú változás van a katonai szembenállások terén, az éles szembenállás csökkenésében és bizonyos enyhítő intézkedésekben. Jó irányú változás van a regionális konfliktusok kezelésében a nagyhatalmak és a nemzetközi politikai tényezők részéről. Jó irányú változás van továbbá abban, hogy egy bizalom, egy bizalmi légkör van megteremtődőben a szemben álló erők és tényezők között. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bizonytalanság maradt a Nyugat politikájában még, két felfogás változatlanul viaskodik, vitázik, szemben áll egymással. Az egyik nyugati felfogás szerint fordulatszerű változásra van szükség és lehetőség a világpolitikában, a tömbök viszonyában és a nemzetközi válsággócok kezelésében. A másik felfogás szerint nem fordulatszerű változás van napirenden igazából, hanem a korábbi konfrontációs modellen, ezen a nemzetközi modellen kisebb vagy nagyobb korrekciókat kell végrehajtani, de ez a modell alapjában marad. Az első felfogásnak, tehát a fordulatszerű változás szükségességének jelenleg határozott hívei az NSZK és Olaszország kormányköreiben találhatók és a társadalomban is. A második felfogás Anglia és az Egyesült Államok kormányköreiben jelentkezik bizonyos ingadozás formájában. A baloldali erők különösen Európában, de a világ más részein is pozitív szerepet játszanak ebben a globális politikai dilemmában, tehát határozottan a fordulatszerű változás mellett vannak. Viszont, ahogy Gorbacsov elvtárs mondta, nem ezekkel a baloldali erőkkel kell végül is megegyezni, legalábbis addig, amíg nincsenek kormányon, hanem a kormányokkal. Bush elnökről úgy nyilatkozott, hogy nála hajlandóság mutatkozik az érdemi előrehaladásra a további enyhülési folyamatban, de még ellentmondásos az álláspontja. Ennyit erről. Hangsúlyozta Gorbacsov annak a fontosságát, hogy 1992-re jól készüljünk fel az egységes Nyugat-Európára, mert ez új helyzetet teremt, és ezt nekünk jól ki kell tudni használni. A bécsi tanácskozásokat aktívan kell folytatni, ott aktív szerepet kell játszani kezdeményezésekkel is. Jó lehetőségek jelentkeznek erre. Tanulmányozni kell véleménye szerint egy második Helsinki Értekezlet összehívását, amelynek a létrejötte esetén tovább lehet vinni majd a helsinki folyamatot. Ott a tanácskozó testület ülésén is hangsúlyosan közölte Gorbacsov elvtárs, hogy a maguk részéről készek külön tanácskozást folytatni és megegyezni a szocialista országokbeli szovjet csapatkontingensekről. Három kérdésben hangzott el még figyelemre méltó gorbacsovi megnyilatkozás. Ez a három a következő: ^ Azt mondotta: nem akarjuk leválasztani Nyugat-Európát az Amerikai Egyesült Államoktól. Tehát ez, mint taktikai fő álláspont, vagy taktikailag meghatározó álláspont, ma már nem létezik. Á második figyelemre méltó gondolat az volt: nekünk a szocialista reformok révén ki kell tudni ütni az emberi jogok zászlóját ellenfeleink kezéből, hogy azt ne lobogtathassák és ne használhassák fel miellenünk. A harmadik egy elvi megfogalmazás volt, ezt úgy formulázta, hogy a Varsói Szerződést katonai, politikai szövetségből — amelyben a katonai jelleg dominált — politikai-katonai szövetséggé kell átalakítani. Azzal kapcsolatban, hogy politikai szövetséggé alakuljunk át nagyobb mértékben, hogy a hangsúly erre kerüljön, ezzel 1293