A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

lenleg működő jelölőbizottságnak a párt elnökére kellene javaslatot tenni, és itt egy percre szeretnék megállni. Felvetődött olyan javaslat is, hogy a pártelnöki tisztet ne töltsük be a kongresszusig vagy a pártértekezletig, felvetődött, hogy egyáltalán kell-e pártelnöki tisztség. Mi ugyan a működési szabályzatban azt ajánljuk, hogy legyen végig a mozgalomban a pártelnöki tisztség, már úgy, hogy alapszervezet és központilag [sic!]. Ebben is ki kellene alakítani az álláspontunkat. Kellene a jelölőbizottságnak javaslatot tenni a Politikai Bizottság egy tagjára, amit itt a múltkor nem tudtam elmondani, mert az előkészítés még nem haladt olyan ütemben, mint indokolt lett volna. Majd a tanácskozáson a különfélék között ismertetem, hogy Rajnai elvtárs kérte a központi bizottsági tagsága alóli felmentését és Moszkvából való hazajövetelét, nyugállományba akar vonulni. Azt hiszem már tizenegy vagy tizenkét éve szolgál külföldön. Helyére Tatai elvtársnőt ajánljuk nagykövetnek, vele egyetértésben. Tatai elvtársnőt azonban a Parlament Külügyi Bizottsága még nem tudta meghallgatni, tehát ezt a jelölőmunkát csak akkor kell elvégezni, ha a Parlament Külügyi Bizottságával találkozik Tatai elvtársnő, és ott támogatást kap. Akkor kerülne sor a PB-tagsága alóli felmentésre. A jelölőbizottsággal folytatott beszélgetés során felvetődött, hogy nem kellene PB-tagot választani, maradjon csak nyolc tagú, de a napirendektől vagy a testület témakörétől függően három^ négy, öt központi bizottsági tagot hívjunk meg minden politikai bizottsági ülésre. Átmenetileg ez is elképzelhető, de akkor el kell fogadni azt az elvet, hogy az ülésre meghívott központi bizottsági tagoknak is mint PB tagoknak van szavazati joguk, mert egy nyolc tagú Politikai Bizottság egy pillanat alatt határozatképtelenné válik, mert egy lebetegszik, kettő elmegy külföldre, s nem tud dönteni. Tehát akkor a Központi Bizottságnak valamilyen felhatalmazást kellene adni, ez is egy megoldás, de akkor ezt el kell fogadm, hogy akiket meghívunk a napirendekhez, azoknak legyen szavazati, döntési joguk. Úgy gondoljuk, hogy javaslatot kellene tenni még júniusban két köponti bizottsági titkár személyére, mindenekelőtt a szervezési kérdésekkel foglalkozó titkár személyére és a propagandamunkával, sajtó, rádió, televízióval foglalkozó titkár személyére. Közismert Berecz elvtárs kérése, hogy más területen kíván dolgozni, nem a sajtó, rádió, televízió területén. A többi titkári beosztásokat nem kellene betölteni a kongresszusig, nincs indok rá. Nyugodtan el lehet végezni a munkát enélkül is. A két titkár személyére nem biztos, hogy két-három hónapra, teljes állású KBtitkár kell. El lehet képzelni, hoy erre az időszakra a jelölőbizottság olyan személyeket ajánl KB-titkárnak, akik megtartják eredeti beosztásukat, és a pártértekezletre való felkészülés időszakában részt vesznek itt bent a pártmunka szervezésében és irányításában. Tehát a jelenleg most meglévő, kiküldött jelölőbizottságnak ilyen típusú javaslatokat kellene tenni a júniusi központi bizottsági ülésre. Hogy júniusban mikor legyen a központi bizottsági ülés, arról is kellene szót váltanunk. Én azt hiszem, hogy a Nagy Imre-temetés után a politikai tanulságok összegezése miatt mindenféleképpen össze kellene jönnünk, ha jól emkékszem, 27-én kezdődik a parlament, tehát olyan 20—22, 23-a körül kellene összejönnünk, és akkor ezekben a kérdésekben dönteni. Több észrevétel érkezett arra is, hogy esetleg toljuk ki a pártértekezletet, tehát ne az legyen, amit mi ajánlunk, szeptember 23., hanem valamikor októberben vagy novemberben, hogy még több legyen a felkészülési idő. Ezt nagyon meg kell gondolni, hogy jó-e, ha görgetjük magunk előtt. Vannak olyan levelek, amelyek no971