A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

tehát teljes önállóságot kérnek, mindenütt megfogalmazódik, hogy azért adjunk valami irányelveket is, hogy milyen irányba, miképpen csinálják ezt. Nem hiszem, hogy ebbe bele kellene keverednünk. Helyileg döntsék el, azokon az elveken túl, amiket itt rögzítettünk, tehát többet nem kellene megfogalmazni. Vitakérdés, hogy hogyan értendő ez a platformképviselet. Mi ezt úgy értjük, hogy a különböző platformokat képviselő személyiségek saját közösségükben vívják meg a csatájukat, védjék meg a platformjukat és onnan kerüljenek tovább küldöttként. Ez azt jeleni, hogy ne szervezetileg valami külön mechanizmust építsünk ki a platformok számára, hanem azt jelenti, hogy a platformokat már minősítse az a kommunista közösség, amelyik a küldötteket vagy a jelöltet megválassza. Vita volt és van azon, hogy a küldöttállításhoz szükséges létszámhatárokat hol húzzuk meg. Azért azt végig kellene gondolni, hogy olyan túl nagy kongresszus vagy pártértekezlet ne legyen, hogy ott ne lehessen munkát végezni. Több ezer küldött már nem alkalmas arra, hogy ott munka jellegű tanácskozás legyen. Éppen ezért nagyon meg kellene gondolni, hogy 600 fő alá menjünk-e. Különböző javaslatok vannak: van 300, van 1000, tehát szóródik különbözőképpen, ebben is döntenünk kell. Több helyen megfogalmazták, az újságban is megjelent,

28 hogy a küldötteket lakóhely szerinti struktúrában válasszák, mi ezt hibának tartanánk, korainak, ezt talán 1995-ben, vagy valamikor meg lehet csinálni, de addig idő kell, amíg a mozgalom átáll erre a lakóterületi struktúrára. Ez most ismét demonstrálná a munkahelyi pártszervezetek leértékelését, ami énszerintem nemkívánatos. Vita van akörül is, hogy a KB-tagok és a KEB-tagok saját jogon legyenek-e küldöttei a kongresszusnak. Itt most a munkatársaim, akik átnézték az egész nyugateurópai kincsestárat e témakörben, egyetlen pártot sem találtak, ahol ne lennének saját jogú küldöttek a korábban megválasztott testületek tagjai. Egyetlenegy ilyen példát sem találtak. Ez mutatja, hogy ott, ahol nagyobb a politikai kultúra, ott adnak magukra, arra van türelmük, hogy még három napig kivárjanak, vagy két hétig a testületek megújításával. Arról nem is beszélve, nyilvánvaló, hogy közéleti tevékenység elismerését is jelenti ez, ha a tanácskozáson részt vesznek ezek a személyek. Több javaslat elhangzott arra, hogy a küldöttválasztás határidejét toljuk kijjebb, hogy az idő rövid. Azonban, ha nagyon kitolnánk — elképzelhető, hogy ne július 15-e legyen, hanem mondjuk augusztus 1-je, mondjuk ennyit lehet változtatni, két hetet, akkor talán több idő maradna a küldöttcsoportokkal való eszmecserére —, akkor a küldöttcsoportok, a küldöttek és a pártkongresszus közötti előkészítési idő lesz nagyon rövid, tulajdonképpen nem alakul ki az az eszmecsere, hogy együtt készítsük elő a kongresszust. így is tulajdonképpen szűk két hónap áll rendelkezésünkre. Szeretném elmondani azt is, sok észrevétel hangzott el azzal kapcsolatban, hogy az egész választási mechanizmust korszerűnek látják, a Tanácsadó Testület ülésén úgy fogalmaztak, hogy a párt első demonstratív, komoly szándéka belső életének megújítására, a demokratizálás továbbfejlesztésére. Kisebb módosításokat végig kellene gondolnunk, pl. a KEB esetében is megyéből delegáltak legyenek a tagok, és a pártértekezlet vagy a kongresszus csak az elnököt válassza meg. Mi azt javasoljuk, hogy a jelölőbizottság a következő ülésen kerüljön megválasztásra, a jelenleg működő jelölőbizottság pedig addig fejezze be a munkáját. A je970