A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)
Sok észrevétel érkezett a javaslatokhoz, a Központi Bizottság tiszte, hogy döntsön a sokszor ellentétes észrevételek és javaslatok sokaságában. Nemcsak ide érkeztekjavaslatok, érkeztek a Központi Bizottság tagjaihoz is, a területi pártszervekhez is, amit továbbítottak. 26 Az, hogy ennyire foglalkoztatja a párttagságot a várható pártrendezvény, mutatja, hogy nagy a felelősségérzet a mozgalomban, élni akarás, cselekvőkészség van. A sok észrevétel közül találomra kiemeltem kettőt, az egyik javaslat a XXI. kerületből érkezett ma: a Központi Bizottságba egy-egy tag 7000 fő után kerüljön delegálásra, a testület kétharmad részét a pártszervek közvetlenül delegálhassák, a kongresszus közvetlenül válassza meg a párt főtitkárát, KB-titkárait, a Politikai Bizottság tagjait, a Központi Ellenőrző Bizottság utódtestületét, új szervezeti szabályzat kell stb., tehát ennyire konkrétak. Balassagyarmatról egy levél szintén ma jött, kiemeltem a postából. Tapasztalatunk az — írják —, hogy a Központi Bizottságban és a Politikai Bizottságban az összefogás, az általunk megjelölt célok elérése érdekében még számos esetben hiányzik. Kérik, szabadítsuk meg pártunkat a dogmatizmustól, a konzervativizmustól és a fellelhető karrierista törekvésektől. A párttagság, de a pártonkívüliek milliói igénylik a haladásgátló tényezők valóságos, reális feltárását. Tévedni ma nem lehet a társadalom kárára, a párt megújítása, a bizalom visszaszerzése érdekében szükségesnek tartjuk, hogy pártunk soron következő kongresszusát ebben az évben, november tájékán tartsa meg, ez halasztást nem tűr. Javasoljuk, a kongresszus döntsön, hogy szükség van-e pártelnöki tisztségre, ha igen, ezt a funkciót társadalmi munkában ellátó, arra alkalmas elvtársunk töltse be. Nem folytatom, olvashatnék sok idézetet, látszik, hogy nagyon sokszínű a javaslat, elképzelés, és látszik, hogy töprengenek rajta, hogy hogyan lehet jobban, hatékonyabban a folyamatokat befolyásolni. A sok eltérő javaslat közül azonban néhány csomópontban az egységet tetten lehet érni. Egyetértés van abban, hogy a párttagságot közvetlenül képviselő fórum új alapokon és új módon, a mainál egyértelműbben tisztázza az MSZMP törekvéseit, politikai programját, működésének módját, és hogy a vezető testület megújítását, illetve felújítását igénylik. Az látszik — miközben ebben egység van —, hogy ezt különbözőképpen fogják fel, vannak, akik azt hiszik, hogy ezt egy egyszeri döntéssel, egy aktussal el lehet intézni, nagyon sok pártszerv véleményében pedig tárgyilagosan látszik, hogy ezt egy hosszabb időre szóló, reális folyamatnak képzelik el, amelyben többször lesz olyan esemény, amikor a program formálódik, megújul a mozgalom, a vezetés is fel fog frissülni. De még ezek is azt igénylik, hogy egy újabb pártértekezlet vagy kongresszus a múlt évben elindult kibontakozáshoz segítséget nyújtson. A másik, ami egyértelműen látszik: mindenütt igénylik, hogy a munka során tapasztalható vitákat, vehemens kitöréseket, megnyilvánulásokat, esetleg szélsőséges véleményeket higgadtan és tárgyilagosan kezeljük. Ez egy nagyon fontos érték ám, mert látszik belőle, hogy türelem van egymás iránt, mert fontosabbnak tartják a tétet, az ország jövőjét, semmint azt, hogy helyi kis csatározásokkal, vagy központi vitákkal egy-egy kérdésben döntést erőszakoljunk ki, miközben az országgyűlési választások előestéjén súlyos vereséget szenvedhetünk emiatt a személyeskedések meg viták miatt, morálisan tovább értékelődhet le a mozgalom. Abban is egység van, hogy mindenütt a politikai folyamatok alakításába és a vezetés megválasztásába történő közvetlenebb beleszólást igényli a tagság. Általában azt támogatják, hogy a közvetlen beleszólást a tagok által megválasztott küldöttek, 967