A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

valahol azt a tapasztalatot, amely a valósággal való számolás, a megőrizve meghaladás gondolatát illeti, bele kell ebbe az anyagba fogalmazni, és ezzel egy olyan értéket rögzítünk, amivel mi a jövőben is számolunk. Elfogadom azt a kritikai megjegyzését, hogy differenciáltabban kell visszamenőleg is a faluval kapcsolatos politikánkat minősítem. Fontos gondolatnak tartom a törvényesen szerzett tulajdon garantálását, úgy gondolom azonban, hogy erre az új Alkotmány megalkotása során fog legmagasabb szintű törvényünkben sor kerülni. Az árrendszer radikális áttekintése, amiről Iklódi elvtárs beszélt, a tilalmi listák megszüntetése vagy szűkítése, benne van abban a kormányzati programtervezetben, amiről már Hütter elvtárs beszélt. Szabó elvtárs felhívta a figyelmet a földtörvény módosításával, a földforgalmazással kapcsolatban, hogy a parasztság kezéből nem kerülhet ki a föld. Úgy gondolom, hogy ezt senki nem akarja, nem is lehet ez a szándék. És amíg a végleges földkódex, földtörvény el fog készülni, addig azt hiszem, hogy az az alapelképzelés, amely a mostani javaslatban benne foglaltatik, és a szövetkezeti törvény módosító javaslata, nevezetesen az, hogy a közösségek, kollektívák egyértelműen jogot kapnak arra, hogy az ezzel kapcsolatos magatartásuk, véleményük alapján döntsenek ebben a kérdésben. Valamint az, ahogy a kormány általában is kezelni kívánja a tulajdonnal kapcsolatos kérdésköröket, tehát a legszélesebb nyilvánosság arra azért biztosítékot ad, hogy ez ne következzen be. A Mezőgazdasági Kamarát illetően Szabó elvtárs és Gubicza elvtárs is nagyon határozottan mondta, hogy ebben a felfogásban a Kamarát nem fogadják el. Szeretném ugyanakkor mondani, hogy az előterjesztésünkben a Kamara nem mint érdekképviseleti szervezet van jelezve. Ugyanakkor én úgy gondolom és azt javaslom a Központi Bizottságnak, hogy általában az édekképviseletekkel kapcsolatos kérdésekben azokat az elveket kövessük, amelyek más alkalommal már a Központi Bizottság előtt szerepeltek: alulról építkezés, önkéntesség és az alulról szerveződés alapján minden olyan törekvésnek helyt kell adni, amely egy-egy sajátos érdeket kifejez. Én ezt tartom a Kamarára nézve mérvadónak. Azzal persze én egyetértek, hogy mindazok, akik a Kamara működésének a kialakításában részt tudnak venni, és egy együttműködésben, amely mondjuk a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, vagy egy megalakuló Mezőgazdasági Kamara esetében létrejöhet, a megbeszéléseken az érintettek bevonásával meg lehet vitatni. Tehát ha itt szervezetek alulról szerveződve Kamarát kívánnak létrehozni az érdekek, a gazdasági érdekek érdekegyeztetésére, képviseletére, úgy gondolom, hogy nekünk ezt támogatni kell. Fontosnak tartom, és ez természetesen nemcsak napi kérdés, a kiszámíthatóság, a közgazdasági környezet kiszámíthatóságának az ügyét. Úgy gondolom, hogy a jogállamiság nemcsak általában, hanem konkrétan a gazdaságra is igaz. Meg kell teremteni a gazdasági jogállamiságnak is a feltételeit, és ebbe az ilyen típusú kiszámíthatóság, amit Nagy Gábor elvtárs számon kért, feltétlenül bele kell hogy tartozzon. Látszólagos piac van, mondta Nagy Tamás elvtárs. Igen, úgy gondolom én is, bár szándékunkat illetően a piacosítás felé megyünk természetesen. Azt hiszem, hogy ma politikai akadálya lenne annak, hogy a külpiacon való résztvételt illetően a mezőgazdaság több lehetőséget kapjon. Egyébként azzal egyetértek, hogy az ágazatot jobban be kell integrálni a gazdaságba és — ha úgy tetszik — a nemzetközi gazdaságba is. A vertikális integráció legyen hangsúlyosabb, egyetértek vele. A 964