A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

3. § (1) A politikai párt alapításához az szükséges, hogy az alapító tagok eleget tegyenek az e törvény 1. § (1) bekezdésében, továbbá az egyesülési jogról szóló törvény 3. § (4) bekezdésében előírt feltételeknek, és elfogadják a politikai párt programnyilatkozatát. A programnyilatkozat a politikai párt fő politikai elveit és célkitűzéseit tartalmazza. (2) A politikai párt alapítása során a szervezők a szervezet létrehozásához, a programnyilatkozat megalkotásához és elfogadásához szükséges propagandát fejthetnek ki. (3) Ha az alapító tagok az (1) bekezdésben előírt feltételeknek eleget tettek, az ügyintéző szervnek kérnie kell az Alkotmánybíróságtól a politikai párt nyilvántartásba vételét. A kérelemhez csatolni kell az alapszabályt, a porgramnyilatkozatot és az alakuló ülés jegyzőkönyvét. (4) Az Alkotmánybíróság az alapszabálynak és a programnyilatkozatnak az alkotmányosság és a törvényesség szempontjából való megvizsgálása után nyilvántartásba veszi a politikai pártot. Ha a politikai párt alapszabálya vagy programnyilatkozata nem felel meg a 2. §-ban, illetőleg a 3. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az Alkotmánybíróság megtagadja a politikai párt nyilvántartásba vételét. (5) A politikai párt a nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg pártként való működését és a nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé. II. Fejezet A politikai párt alkotmányossági felügyelete 4. § (1) A politikai pártok működésének alkotmányossága és törvényessége felett az Alkotmánybíróság őrködik. (2) Az Alkotmánybíróság a politikai párt működése alkotmányosságának és törvényességének vizsgálatára irányuló eljárást a köztársasági elnöknek, a legfőbb ügyésznek, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező politikai pártok egy-egy küldöttéből álló egyeztetőbizottságnak, illetőleg — kizárólag a politikai párt gazdálkodásának törvényességét elbíráló eljárást — a Legfőbb Állami Számvevőszék (a továbbiakban: LÁSZ) elnökének az indítványára folytatja le. Megjegyzés: Ha a legfőbb ügyész általános törvényességi felügyeleti joga a jövőben megszűnik, jogkörét az állampolgári jogok szószólója venné át. Ha a köztársasági elnök intézményének létrehozására e törvény hatálybalépéséig nem kerül sor, feladatát az Elnöki Tanács látná el. (3) Az egyeztetőbizottság az eljárás kezdeményezésére akkor tehet indítványt, ha ezt tagjainak legalább kétharmada megszavazta. (4) Az Alkotmánybíróság a vizsgálat eredményétől függően: a) ha Alkotmány — illetőleg törvénysértés nem történt, megállapítja, hogy az indítvány megalapozatlan; b) kisebb súlyú törvénysértés esetén megállapítja a törvénysértés tényét és kötelezi a politikai pártot a törvényes állapot helyreállítására; c) ha a politikai párt működése a 2. § (2) bekezdésében vagy az egyesülési jogról szóló törvény 2. §-ának (2) bekezdésébe ütközik, feloszlatja a politikai pártot. Megjegyzés: Felmerült olyan javaslat, hogy ne a pártot, hanem csak annak területi szervezetét vagy frakcióját oszlassa fel az Alkotmánybíróság, ha annak működése ütközik törvénybe. Ez a javaslat nem fogadható el. A politikai párt az állam és a többi párt felé egységesen jelenik meg; belső fegyelmét maga köteles biztosítani. Ennek végső eszköze a törvényellenesen működő területi szervezet vagy frakció tagjainak a pártból való kizárása lehet. (5) Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdésben említett szervek indítványára megállapítja a politikai párt megszűnését, ha az legalább két éven keresztül nem fejt ki folyamatos tevékenységet, vagy taglétszáma ezer fő alá csökken. 897