A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

Kérem, a javaslattervezethez a következőket szeretném mondani. Az értékmeghatározás. Három érték van itt felvetve: szabadság, igazságosság, szolidaritás. En elfogadom ezt a három értéket. Az igazságosság itt a leginkább absztrakt, de akkor is elfogadom, mert a széles tömegekben élnek ilyen absztrakt fogalmak. Itt fölvetődött, hogy vagy a demokráciát, vagy a munkát vegyük még be. A demokrácia benne van a kifejtésben, ide nem venném be. A munkát belevenném, de az, hogy munka, önmagában ma már kevés. Tehát én azt javaslom, hogy vegyük be úgy, hogy az alkotó munka, vagy az alkotó munka tisztelete. Nem fogalmazok, majd aztán úgy kell megfogalmazni, hogy zenéje legyen az egésznek, tényleg a fülekbe kell hogy másszon. Tartalmilag én azt javaslom, az alkotó munka legyen a negyedik érték. Ebbe sok minden beleérthető. Nem minden munka. Mert nagyon sok az olyan munka, amit mi nem idealizálhatunk. Az is munka. [Kérem,] a következő észrevételem a második oldalon van, a 2. bekezdés utolsó mondata így szól: „Meggyőződésünk, hogy ezek az értékek a szocializmus kiépülésével teljesedhetnek ki." Egy kis apró módosítást javaslok. Azt hiszem, hogy itt most nem a szocializmus kiépüléséről van szó, legalábbis bizonyos értelemben nem, hanem azt úgy mondjuk, hogy a szocializmus elvei alapján teljesedhetnek ki. Tehát nekünk ma is a szocialista elvekért kell harcolni, és nagyon fontos, hogy hitelesen fogalmazzuk meg, mert különben a fiatalság egyszerűen szembeszáll velünk ebben a kérdésben — az értelmiségi fiatalság —, hogy mi az, hogy szocializmus. És a szocializmus mint társadalmi rendszer, ezzel a sztálini modellel, ez most megingott? Vagy hogy mondjak erre még erősebb szót is: megbukott. Szóval ezt el kell kerülnünk. De ugyanakkor a szocializmus mint mozgalom nem bukott meg, mint meghatározott értékek rendszere nem bukott meg. És ezért az alkotmányozás során még nagyon erőteljes harcot kell majd folytatnunk. Következő megjegyzés: a 3. oldalon az első, hogy új Alkotmányt. [Ezt már] kifogásolták mások is, hogy ez nem jó jelszó. Én is javaslom, hogy úgy fogalmazzunk, hogy jogállamot; azt hagyjuk meg, és utána azt mondjuk, hogy demokratikus szocialista alkotmányt. Visszatérve még egy kicsit a szocializmusra: ez nem mindenkinek fog tetszeni értelmiségi körökben, de szerintem ezt vállalnunk kell. A leglényegesebb észrevételem kapcsolódik Hoós elvtárs és Medgyessy elvtárs észrevételeihez. Itt 12 fő pont van felsorolva, jó is ez a szám, ez olyan szerencsés, és történelmi hagyománya is van. Hagyjuk meg a 12-t, de én javaslok egy új pontot, amelyik egy új fő bekezdés! pont, s aztán kifejtve ennek a lényegét, amelyik éppen arról szól, hogy nekünk most egy válságperióduson kell átjutnunk, határozottan, keményen vállalva a válsággal járó terheket és azok igazságos elosztását is, de a válságból való kilábalást, kemény kézzel. Nagyon divatos, közkedvelt lett Thatcher asszony, a thatcherizmust szerintem Thatcher asszony Angliában egy kifejlett demokráciában és egy konzervatív párttal, egy tőkés osztállyal és egy nemességgel, lordokkal a háta mögött valósította meg. Nálunk nincs Lordok Háza, nekünk nincs tőkés osztályunk, mert aki nálunk a tőkét kezeli, az is munkabért követel, úgyhogy ezt így nem lehet megcsinálni. De egy dolgot tanulhatunk Mrs. Thatchertől: szókimondást, keménységet, határozottságot. Ez nem is thatcherizmus egész egyszerűen, ezt lehet kommunista tulajdonságnak is venni nyugodtan. Ezért én azt mondom, hogy fogalmazzunk meg egy olyan aláhúzott mondatot, hogy határozott kormányzást — körülbelül ez legyen a tartalma —, határozott kormányzást a gazdasági válság megoldásában, a gyenge teljesítmények visszaszorításában, és aztán ide csoportosíthatunk át a 6. pontból és a 7. pontból is valamit, és akkor ez egy kerek pont lehet. 503