A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

— a bányászatot, — az atomenergia előállítását és felhasználását (az atomerőműveket), — a villamos energia kérdéseit, — a gázenergiát, — a postát és távközlést, — a vasutakat, — az utakat és a közúti közlekedést, — a vízügyet és a hajózást, — a halászatot, — a légi közlekedést, — a földértékelést, — az erdő- és vadgazdálkodást, — az építésügyet és a műemlékvédelmet, — a környezetvédelmet, — a statisztikai adatszolgáltatást. c) Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei körében törvényben kell szabályozni: — a lelkiismereti szabadsághoz és a vallás szabad gyakorlásához fűződő jogokat és kötelességeket, — a sajtóra vonatkozó rendelkezéseket, — az egyesülési és a gyülekezési jogot, — a személyi nyilvántartást és az adatszolgáltatást, — a személyi szabadságjogokat és korlátozásukat, — a külföldre utazást és a kivándorlást, — a külföldiek magyarországi tartózkodását, — a menedéknyújtást, — a nemzetiségek jogait, — a házasságot, a családot, az anyakönyvezést és a névviselést, — az öröklést, — a személyhez és a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat és kötelességeket, — a védjegyet és az ipari minták oltalmát, — az oktatást és a közművelődést, — az egészségügyi ellátást és a társadalombiztosítást, — a honvédelmi kötelezettséget, — a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézését, az állampolgári jogok szószólójának feladatát, hatáskörét és jogállását. 4. Az Országgyűlés döntési hatáskörébe tartozó állami tisztségekre való jelölés rendje A jelölési rendszer kialakításánál következetesen érvényre kell juttatni a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának követelményét. Az Országgyűlés tisztségviselőinek (elnök, alelnök, jegyzők, országgyűlési bizottságok elnökei, titkárai) megválasztását az Országgyűlés olyan belső ügyének indokolt tekinteni, amelynél a jelölést és a jelölés előkészítésének rendszerét is az Országgyűlésen belül kell kialakítani, és azt nem az Alkotmányban, hanem az Országgyűlés ügyrendjében kell szabályozni. A jelölést és annak előkészítését az Országgűlés tagjaiból a ciklus egész idejére választott állandó jelölőbizottság végezné, amely egyeztetett javaslatot tenne a Parlament elé. Több alkalmas jelölt esetén a többes jelölést célszerű lehetővé tenni. A jelölőbizottság összetételére a köztársasági elnök tegyen javaslatot. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó többi funkciónál: a) a kormány elnökét a köztársasági elnök jelölné (adna számára kormányalakítási megbízást), a Parlamentben jelen levő politikai erőkkel történt egyeztetés után; b) 2L kormány tagjait kétféle módon választhatja meg az Országgyűlés: — a miniszterelnök javaslatára egyenkénti szavazással, vagy — úgy, hogy a miniszterelnök csak bemutatja kormányát az Országgyűlésnek. Ebben az esetben a kormányprogram elfogadása során a képviselők arról is szavaznak, hogy a miniszterelnök által összeállított kormányt alkalmasnak tartják-e a kormányprogram megvalósítására. Ez utóbbi megoldás kiegészíthető azzal, hogy a miniszterelnökjelöltjeit az illetékes parlamenti bizottságok előzetesen meghallgatják és a javaslatot véleményezik. A kijelölt miniszter önállósága ezzel nem csorbulna, de lehetőség lenne arra, hogy a Parlament az egész kormánnyal szembeni bizalmatlanság kifejezése helyett előzetesen jelezze fenntartásait a miniszterelnök egyes jelöltjeivel szemben. 434