A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

c) Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt és/vagy az állampolgári jogok szószólóját, továbbá a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökét, elnökhelyettesét és a Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök jelölné, és az Országgyűlés személyükről az általános döntéshozatali szabályok szerint dönt. A jelölés előkészítéseként itt is sor kerülhetne az illetékes parlamenti bizottság előtti előzetes meghallgatásra. d) Az Alkotmánybíróság elnöke, elnökhelyettese és bírái tekintetében a jelölési jogot az elméleti jogászok közül kikerülő jelölt esetében a jogász akadémikusokból és a jogász akadémiai doktorokból álló testület; a gyakorlati szakemberek közül kikerülő jelölt esetében pedig az adott szakma demokratikus intézményei — ahol ilyen nincs, ott eseti jelölőbizottság — gyakorolja. 5. Az Országgyűlés hatásköre Az Országgyűlés a társadalom- és gazdaságpolitika meghatározása keretében elfogadja a kormányprogramot, megalkotja a középtávú népgazdasági tervet, az ország éves költségvetését. Emellett az Országgyűlés szükség esetén a társadalom életének fontos kérdéseiben feladatterveket alkothat, melyek meghatározzák az adott terület kormányzati tevékenységének fő irányait. Az Országgyűlés ellenőrzi a kormányzati tevékenységet, a hatáskörében meghozott döntések végrehajtását, az államigazgatás működésének törvényességét és eredményességét, a költségvetés végrehajtását, a Magyar Nemzeti Bank működését. Az ellenőrző tevékenysége keretében az Országgyűlés beszámoltatja a kormányt programjának végrehajtásáról, illetőleg a kormányzati tevékenység egyes területeiről, a minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit az irányításuk alatt álló ágazat helyzetéről, annak egyes fontos kérdéseiről. A nemzetközi kapcsolatok vonatkozásában az Országgyűlést illeti a döntési jog mindazokban az esetekben, amelyekben az állam szuverenitásának jelentős korlátozásáról van szó, illetve amelyekben hosszú távú, az ország politikai-gazdasági életét jelentős mértékben befolyásoló nemzetközi kötelezettségvállalásra kerül sor. így értelemszerűen az Országgyűlés hatáskörébe tartozik a hadiállapot kinyilvánítása és a békekötés. Az Országgyűlés hatáskörét is érinti a rendkívüli állapot és a kormány különleges felhatalmazása. Rendkívüli állapot kihirdetésére háború vagy az ország belső rendjét súlyosan veszélyeztető zavargások, iletve elemi csapás esetén van szükség. A rendkívüli állapot idején a legfőbb hatalmat a köztársasági elnök által vezetett Honvédelmi Tanács gyakorolja, bizonyos állampolgári jogok gyakorlását felfüggesztik, illetőleg korlátozzák, azonban rendkívüli büntetőbíróságok nem hozhatók létre. A rendkívüli állapot kihirdetését elsődlegesen az Országgyűlés hatáskörébe indokolt utalni, de figyelemmel arra, hogy ilyen esetben az Országgyűlés nem mindig hívható össze, szükséges, hogy a köztársasági elnöknek is jogában álljon kihirdetni a rendkívüli állapotot. A kormány különleges felhatalmazására rendkívüli gazdasági helyzetben lehet szükség. A különleges felhatalmazást kizárólag az Országgyűlés adhatja meg, amelyben lehetőségeket adhat a kormánynak, hogy meghatározott törvényes rendelkezéseitől időlegesen eltérjen. A különleges felhatalmazás idején az Országgyűlés változatlanul működik. 6. Az Országgyűlés működése Az Alkotmányban kell rögzíteni az Országgyűlés megbízatásának idejét oly módon, hogy az Országgyűlés megbízatása a megválasztásától számított öt évig tart. E mellett rögzíteni kell, hogy az Országgyűlés rendkívüli állapot esetén a rendkívüli állapot időtartamára meghosszabíthatja megbízatását, illetőleg, hogy az Országgyűlés bármikor kimondhatja saját feloszlását. A megbízatás megszüntetésétől, illetőleg a feloszlástól számított egy hónapon belül új országgyűlési választásokat kell tartani. A választások kiírását a köztársasági elnök hatáskörébe indokolt utalni. Megfontolandó, hogy — számos külföldi szabályozáshoz hasonlóan — az Országgyűlést a köztársasági elnök is feloszlathassa. Erre a gyakorlatban akkor lehet szükség, ha a parlamenti erőviszonyok úgy alakulnak, hogy nem biztosíthatók a szilárd kormányzás feltételei. Az Országgyűlés ülésszakaival az üléseivel kapcsolatban az Alkotmány szerepének megváltozása miatt új rendszerre indokolt áttérni. Az Országgyűlés a munka folyamatossága érdekében négy, időtartamban hosszabb ülésszakot tartana. Az" ülésszakok idején az Országgyűlés a beterjesztett javaslatoktól függően, az Országgyűlés elnöke által összehívott üléseken működne, illetőleg emellett szükség szerint folyna a munka a bizottságokban. Két ülésszak közötti időben — a kormány javaslatára — a köztársasági elnök hívhatná össze az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra. 435