A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

12.2. Az állampolgári jogok szószólója Amennyiben az ügyészség általános felügyeleti jogköre fennmarad, az állampogári jogok szószólójára nincs szükség: az ügyészséget kell alkalmassá tenni arra, hogy —jórészt eddig is meglévő, de részben kihasználatlan jogosítványai birtokában — az emberi jogok valóban hatékony védelmezőjévé váljék. Más a helyzet az ügyészségre vonatkozó b) és c) változat elfogadása esetén, ekkor ugyanis az állampolgári jogok szószólója — az Alkotmánybíróság és a kiterjesztett hatáskörű bírósági szervezet mellett — a közigazgatás törvényessége és az emberi jogok tiszteletben tartása fontos biztosítékává válhat. (A jogintézményt a 13. számú függelék mutatja be.) E funkció bevezetése esetén az állampolgári jogok szószólóját az Országgyűlés választja, aki kizárólag az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel, valamint rendszeres beszámolással. Munkatársait maga nevezi ki. Meg kell adni számára mindama jogosítványokat, amelyek feladatának eredményes ellátására nélkülözhetetlenek: jogában áll vizsgálatokat tartani, hivatalos iratokba betekinteni, bármely szervtől adatokat vagy felvilágosítást kérni vagy e célból tanúkat megidézni, jogszabály kibocsátását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezni, evégett az Alkotmánybírósághoz fordulni, a bíróság előtt valamely jogellenes egyedi aktus hatályon kívül helyezése iránt pert vagy peren kívüli eljárást indítani, vétkes személyek felelősségre vonását kezdeményezni stb. A szószóló és munkatársai számára — feladataik eredményes ellátása érdekében — megfelelő jogi védettséget kell biztosítani. A jogi szabályozást úgy kell kialakítani, hogy a szószóló ne váljék valamiféle csúcs-panaszfórummá. Ennek érdekében indokolt kimondani, hogy megbízatása nem terjed ki — az állampolgári jogok első szószólójának megválasztása előtt bekövetkezett jogsérelmek orvoslására, illetőleg — a jogerős bírósági ítélettel lezárt ügyekre. A szószóló számára bizonyos mérlegelési lehetőséget nyújtana az a további korlátozás is, hogy fellépésére kizárólag az állampolgári jogok kirívóan súlyos megsértése, illetőleg az állampolgárok nagyobb csoportját ért joghátrány esetén kerülhetne sor. E körülmények fennállását a szószóló állapítja meg. 13. A tanácsok A területi önkormányzatok képviseleti szervei a tanácsok. A tanácsokra vonatkozó alkotmányi rendelkezések teljes körű korszerű újraszabályozása nélkülözhetetlen a hatalom decentralizálásához, az állampolgári öntevékenységnek a helyi közfeladatok megoldásába való hatékonyabb bevonásához. Szükséges, hogy az új Alkotmánynak is legyen a tanácsokról, illetve a területi önkormányzatokról szóló külön fejezete. Ebben a fejezetben indokolt elhelyezni a tanácsi választásokra vonatkozó szabályokat. A tanácsokra vonatkozó alkotmányi tételek végrehajtását törvények, közöttük az alkotmányerejű törvényként megalkotandó — esetleg a helyi tanácsszintre, illetőleg a területi tanácsszintre két külön — tanácstörvény szolgálná. A főváros szerkezetének, különleges helyzetének kifejezésre juttatása érdekében a tanácstörvény széles körben felhatalmazhatná a Fővárosi Tanácsot, hogy sajátos szervezeti formákat hozzon létre, és ennek megfelelő hatásköri szabályozást állapítson meg. 13.1. A tanácsi választás A tanácsi választásra vonatkozó alkotmányos szabályok: a) — a helyi tanácselnököt a választópolgárok közvetlenül választják; — a fővárosi és a megyei tanács elnökét a helyi tanács tagjai választják (közvetett választás); b) a községi, a városi, a fővárosi kerületi tanácsok tagjait a választópolgárok választják; c) a fővárosi tanács tagjait a fővárosi kerületi, a megyei tanács tagjait a városi és a községi tanácsok tagjai titkos szavazásai választják; d) a fővárosi, megyei tanács tagja az őt megválasztó tanácsnak számol be munkájáról, s a tanács őt visszahívhatja; e) a fővárosi, megyei tanács tagját az őt megválasztó helyi tanács tagjai is visszahívhatják; j) a mandátumvizsgálat szabályozása kétféle módon lehetséges: — a mandátum érvényességéről a tanácstestület dönt, ez megfelel az önkormányzati szuverenitás elvének; 429