A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

— a mandátum érvényességéről a tanácstestület dönt, de jogorvoslatnak lenne helye az Alkot­mánybírósághoz, esetleg a közigazgatási bírósághoz. A második változatot javasoljuk, a közigazgatási bírósághoz fordulás jogának biztosításával. 13.2. A tanácsok szervezete és működése A helyi lakosok egyrészt — főszabályként — közvetve: a tanácsok, mint önkormányzati szervek útján, másrészt — kiemelkedő fontosságú ügyekben — közvetlenül: népszavazás útján vesznek részt a helyi közfeladatok ellátásában. A tanács önkormányzati jogait és kötelezettségeit, feladat- és hatáskörét illetékességi területén gya­korolja, ennek során szabályozza, illetve szervezi, igazgatja, ellenőrzi a felelősségi körébe tartozó közügyeket. Tevékenységét a központi normatív irányítás keretei között fejti ki; a jogszabályok előírá­sai szerint hatósági tevékenységet is ellát. Tanács működik: községben, városban, megyében és — a Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok formájában — a fővárosban. A városi, nagyközségi és a községi tanácsok önkormányzati jogállásukat tekintve egyenlők. (Megoldási változatként merülhet fel, hogy megyei szinten tanácstestület ne, csu­pán hivatali jellegű tanácsi szerv működjék, hatósági feladatokra, illetőleg a helyi tanácsok és szer­veik törvényességi felügyeletének ellátására, valamint a helyi tanácsok lehetőségeit meghaladó ellátá­si feladatok szervezésére.) A tanácsok közös feladatok hatékonyabb ellátása érdekében szabadon vállalkozhatnak, illetőleg tár­sulhatnak, avagy közös szakigazgatási szervet hozhatnak létre. Községi és városi tanácsok közös taná­csot alakíthatnak, illetve egyesülhetnek. Az Alkotmány utaljon a tanácsok érdekképviseleti rendszerére, amely kifejezi és védi az érdekszö­vetségbe tömörült tanácsok érdekeit, úgyszintén országos vagy regionális szolgáltatásokat biztosít számukra. Község, nagyközség és város területe az érintett önkormányzatok határozata alapján változtatható meg; és akaratuk ellenére csak az Országgyűlés rendelhet el határváltoztatást. A megyék területének megváltoztatása, a megyék összevonása és szétválasztása, továbbá valamely település várossá nyilvá­nítása az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A tanácstestület önállóan kialakítja, létrehozza és irányítja a végrehajtó szervezetét; tisztségviselőket, valamint bizottságokat választ, és kinevezi végrehajtó szerveinek vezetőit. A tanácstestület demokrati­kus formákban és módszerekkel gyakorolja a helyi önkormányzatot megillető jogokat és kötelezettsége­ket. Hatásköreit — a törvényben megállapított esetektől eltekintve — szerveire átruházhatja. A tanácstag képviseli választói érdekét, azt összehangolja az önkormányzat egészének érdekeivel és a jogszabályokban megfogalmazott összállami érdekekkel. A tanácstestület határoz a tanácstagok összeférhetetlenségi és tanácstagságukkal kapcsolatos egyéb ügyeiben. 13.3. A tanács feladat- és hatásköre Az Alkotmányban szükséges kimondani, hogy a tanács működési területén elláthat minden olyan közfeladatot, amelyet jogszabály nem utalt más szerv feladat- és hatáskörébe. Kötelezően ellátandó feladat- és hatáskört viszont a tanácsnak csak törvény adhat. A lakosság ellátásával összefüggő ilyen feladatkörökben a tanácsnak ellátási felelőssége van; más lakossági érdekű feladatköröknél a helyi tanács lehetőségeihez képest közreműködik az ellátás-szolgáltatás megszervezésében, de nagymér­tékben az érintett lakosság anyagi hozzájárulására támaszkodik. A helyi tanácsok széles körét érintő központi döntések meghozatala előtt előzetesen ki kell kérni az érdekelt tanácsok, illetőleg létrehozandó érdekképviseleti szerveik véleményét. A tanács alapvető feladat- és hatáskörei: a lakossági érdekek kifejezése és képviselete, a terület­és településfejlesztés, a lakossági ellátás és szolgáltatás szervezése, az állami és társadalmi rend bizto­sításában való közreműködés. Feladatai ellátása érdekében a tanács szervezeteket hoz létre és irányít, együttműködik a nem tanácsi állami szervekkel, a lakosság közösségeivel. A tanács rendeletet ad ki a törvény vagy minisztertanácsi rendelet felhatalmazása alapján a helyi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására, illetve a magasabb szintű jogszabály­ban nem rendezett társadalmi viszonyok szabályozására. Meghatározott feladatkörökben törvény ki­zárólagos helyi szabályozási jogkörrel ruházhatja fel a tanácsot. Az Alkotmány utaljon arra, hogy a tanás végrehajtó szerveinek hatósági jogköreit jogszabályok ál­lapítják meg. 430

Next

/
Thumbnails
Contents