A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

10.3. A miniszterelnök feladat- és hatásköre A miniszterelnök feladat- és hatáskörébe tartozik többek között az, hogy: a) szervezi a Minisztertanács tevékenységét, meghatározza a kormányprogrammal összhangban a tevékenység fő irányait, b) figyelemmel kíséri a Minisztertanács döntéseinek végrehajtását, erről a kormány tagjait, a kormánybiztosokat, valamint más szervek vezetőit beszámoltatja, c) beszámol az Országgyűlésnek a Minisztertanács tevékenységéről, d) nemzetközi szerződéseket köt, e) ellenőrzést és felügyeletet gyakorol az államigazgatási szervek felett, J) gyakorolja az államminiszterek, miniszterek, kormánybiztosok és Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartó szervek vezetői felett a kormány által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, g) kitüntetéseket adományoz, h) engedélyezi a címer- és zászlóhasználatot. A miniszterelnök előzetesen megállapítja a Minisztertanács üléseinek napirendjét, vezeti üléseit. Rendkívüli ülést hívhat össze, kimondja a döntéseket és gondoskodik azok végrehajtásáról. A miniszterelnök kötelessége a kormányt megalakítani és az Országgyűlésnek bemutatni (más változatban: a kormány összetételére javaslatot tenni), valamint a kormányprogram benyújtása. A miniszterelnököt bármely tárgykörben törvénykezdeményezési jog illeti meg. A miniszterelnök a hatáskörébe tartozó egyes feladatok eseti megbízásával a kormány bármely tagját megbízhatja. A miniszterelnök feladata ellátása során miniszterelnöki rendeletet adhat ki, amelynek tartalma nem lehet ellentétes felsőbb szintű jogszabállyal. A minisztériumi és az országos hatáskörű szerve vezető államtitkárokat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A miniszterhelyetteseket és az államtitkárság helyettes vezetőit az illetékes miniszter, illetve államtitkár javaslatára a miniszterelnöknek szükséges kineveznie. A kinevezések határozatlan időre, legfeljebb azonban a javaslatot tevő állami vezető e funkcióban maradásáig terjedő időszakra szólnak. Kivétel ez alól a minisztériumi államtitkár megbízatása, amely — a vezetés folyamatossága érdekében — határozatlan időre szól, és nem kapcsolódik a javaslatot tevő személyéhez. 10.4. A minisztériumok és az országos hatáskörű szervek A hatályos Alkotmány ,,A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa" címet viselő Dl. fejezetben rendelkezik a miniszterekről és az államtitkárokról. A miniszter azonban nem csupán a Minisztertanács tagja, hanem egyben a minisztérium vezetője is. A minisztérium pedig nem egyszerűen a miniszter hivatali szervezete, hanem olyan központi államigazgatási szerv, amelynek vannak saját, nem a miniszter személyes jogköréből átruházott jogosítványai. Indokolt ezért önálló fejezetben rendelkezni a minisztériumokról, államtitkárságokról és más központi államigazgatási szervekről. Ebben a fejezetben lehetne megfogalmazni a közigazgatással szembeni átfogó követelményeket is. 11. Az igazságszolgáltatás A jogállamiság alapvető feltétele, hogy az igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságok gyakorolhatják. Az igazságszolgáltatás, mint cím, azt a törekvést fejezi ki, hogy a jövőben az igazságszolgáltatás fogalmát csak a bíróságok eljárására tartsuk fenn, igazságszolgáltató szervként kizárólag a bíróságokat fogadjuk el. Miután az Alkotmány nem tartalmazhatja az igazságszolgáltatásra (bírói hatalomra) vonatkozó valamennyi részletes szabályt, ezért magában az Alkotmányban indokolt utalni arra, hogy a bíróságok szervezetének és működésének részletes szabályait külön alkotmányerejű törvény — bírósági törvény — állapítja meg. A fejezet rendelkezéseit három témakör: a bírósági szervezet, a bírák és a bírósági szervezet függetlensége, valamint a bíráskodás alapelvei köré lehet csoportosítani. 425