A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

nácskozási joggal vegyen részt Budzsáklia Mátyás, Balogh Sándor és Kulcsár Kálmán elvtárs. Remélem, itt tartózkodnak. Kedves Elvtársak! A meghívott elvtársak miatt megismétlem, hogy a különfélék keretében tervezett 1. napirendi pontként tárgyaljuk a szóbeli tájékoztatót, a koncepciós büntetőperek felülvizsgálatáról, valamint a Belügyminisztérium zárt irattárában őrzött anyagok további kezeléséről.

84 Előadó: Fejti György elvtárs, megkérem Fejti elvtársat. FEJTI GYÖRGY elvtárs: Kedves Elvtársak! Elnézést kérek mindenekelőtt, hogy nem voltam a különfélék kezdetén jelen, nem fejeződött be a sajtótájékoztató, ott kellett jelen lennünk. Elvtársak! Egy elég komplikált kérdés rendezéséhez szeretnénk a Központi Bizottságnak az egyetértését és a támogatását kérni. Közismert, hogy folyik az elmúlt időszaknak a történeti elemzése, áttekintése, egy különbizottság foglalkozik ezzel, lényegében ezzel a munkával egybeesve, lényegében ettől függetlenül felmerült egy olyan kérdés, hogy mit kezdjünk az 1945 decembere és 1962 közé eső időszak olyan büntetőpereivel, amelyekkel összefüggésben alaposan fel lehet tételezni azt, hogy valamiféle koncepciós elemet tartalmaznak. Ezt a dolgot felvetik a kérdést többékevésbé ismerő jogászok, felvetik történészek, és egyre inkább felveti a társadalom kisebb-nagyobb része, csoportjai és az érintettek közvetlenül, hiszen egyre nagyobb számban érkeznek egyéni felülvizsgálati kérelmek vagy az igazságügyi miniszterhez, vagy az ügyészséghez. Mérlegelve minden körülményt, a Politikai Bizottság február 7-én arra az elhatározásra jutott, hogy szembe kellene nézni ezzel a ma nem pontosan ismert problematikával, célszerű lenne létrehozni történészekből, jogászokból egy olyan bizottságot — a kormány kérné fel a bizottság vezetésére a megfelelő személyt és az igazságügyi miniszterrel egyetértésben lehetne összeállítani ezt a bizottságot —, amelyiknek az lenne a funkciója, hogy ebben a megjelölt időszakban politikai szempontból elsősorban és csak másodsorban jogi szempontból mérlegelje ezeket az eseteket, ahol nagy valószínűséggel az adott perben koncepciós elemek lehetnek jelen. Mi lenne az értelme ennek a vizsgálatnak? Elsősorban az, hogy bizonyos politikai és jogi tanulságokat önmagunk számára levonjunk, emellett azonban az is lenne a célja és értelme, hogy ahol lehet és ahol szükséges, bizonyos korrekciók történjenek, de hogy ezeknek a korrekcióknak mi legyen a módja, mi legyen a tartalma, azt nem ez a történészekből, jogászokból álló vegyes bizottság döntené el, hanem az a munkának egy következő szakaszában lenne áttekinthető. Most tehát mindössze ahhoz szeretnénk a Központi Bizottságtól engedélyt, egyetértést kérni, hogy ez a kezdeményezése a Politikai Bizottságnak a kormány asztalára kerüljön. Ez annál inkább is fontos és mondhatnám, hogy szinte elkerülhetetlen, mert a parlament soros ülésén az igazságügyi miniszterhez ebben a kérdéskörben interpelláció érkezett, és baj lenne, ha az interpellációra nem lehetne olyan választ adni, amit nagyjában-egészében a parlament és a közvélemény elfogad. Az eddigi munka alapján lényegében kilenc nagyobb olyan kérdéscsoport látszik, ahol ezt a történészi, jogászi vizsgálatot el kellene végezni. Ez a kilenc nagyobb tárgykör a következő: a Magyar Közösséggel és a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párttal összefüggő úgynevezett összeesküvési perek kérdé391