A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

számnak. Lehetne azt az alternatívát is választani, hogy a Központi Bizottság és minden megyei pártbizottság választott testületi tag, de akkor a Vérmezőre kellene kimenni. [Mert elkezdtük számolni, ez 1700—1800 embert jelentene.] Ez pedig nem jelentene egy olyan választási procedúrát — mert én ettől félek —, hogy az alapszervezetektől kezdődően, ha végigválasztják a küldötteket, a mozgalom megint belekerül egy szervezeti kampányba. Mégpedig egy megyei pártbizottsági ülésen, egy soros ülésen egyszerű javaslattal és szavazással el lehet dönteni. Június elején, egy szombat-vasárnapot rááldozva meg tudjuk ezt a tanácskozást tartani. Mi lenne a célja ennek? Egyik célja az lenne, hogy számba vegyük az 1988 májusától végzett munkát, a másik, itt lehetne elindítani a tanácsválasztásokra a politikai kampányt és a felkészülést. Megítélésem szerint ez egy jó forma. A hangsúlyt nem nagy előadói beszédekre, hanem az ott lévők véleményére és javaslataikra kellene tenni. És így beindítani a pártot a választásokra való felkészülésre. Kérem elvtársak, én nem javaslom, hogy a Központi Bizottság kibővítéséről most döntsünk, tehát kooptáljunk vagy küldjünk, ellenben ha a bizottság, amelyre az előbb javaslatot tettem, elvégzi munkáját, akkor tegyen arra is javaslatot, hogy személyi kérdésekben lát-e indokoltnak valamilyen változást. Javaslom továbbá, hoy az alternatív mozgalmakkal való tárgyalócsoportot jelöljük ki, a tényt hozzuk nyilvánosságra, a névsort ne. Két bizottságot javaslok, egy előkészítő bizottságot, amelyre azt ajánlom, hogy kérjük fel Fejti elvtársat, Tétényi elvtársat és Kótai Géza elvtársat, ha el tudják vállalni. A második csoportot vezesse a főtitkár, tagja legyen Nyers Rezső, Berecz János, Fejti György és Pozsgay Imre elvtárs. Tehát a névsort ne hozzuk nyilvánosságra, a kommünikében azonban legyen egy mondat, hogy kiküldte a Központi Bizottság a tárgyalóbizottságot, kijelölte, azt majd meg kell fogalmazni. Felvetődött a képviselőkkel kapcsolatos témakör, képviselői magatartás. Azt javaslom, bízza meg a titkárokat a Központi Bizottság, hogy kezdjenek konzultációkat az országgyűlési képviselőkkel parlamenti tevékenységükről, követelményekről, ismerjük meg véleményüket. 14-én kommunista csoportülést tartunk, beszéljünk erről a kérdésről, és amennyiben szervezeti intézkedéseket látunk indokoltnak, akár a húszadikai vagy a márciusi központi bizottsági ülésen javaslatot terjeszthetünk elő. Itt tulajdonképpen két dolgot kell végiggondolni a kommunista képviselőkkel: mit igényel tőlük döntéseiknél a pártfegyelem, másik oldalról, ahhoz, hogy ők lelkiismeretük szerint tudjanak szavazni, a Központi Bizottságnak is egy más munkastílust kell a képviselők felé kialakítani. Akkor mi nem hozhatunk döntéseket rájuk, ha előtte nem kértük ki véleményüket, mert a képviselő lelkiismereti konfliktusba fog kerülni, saját választóival is esetleg szembe fog kerülni, és nem biztos, hogy csak mi tudjuk pontosan a felvetődő kérdéseket megválaszolni. Javaslom, döntsünk abban, hogy a Központi Bizottság kétnapos ülésének vitaanyagát szerkesztés után pártalapszervezeti tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra. Információként a következőket akarom elmondani: levéltári, kutatási törvény előkészítésén dolgozunk, ehhez azonban, hogy ez megszülessék, először a kutatandó anyagokban kell rendet teremteni, annak elvi kérdései idekerülnek a Központi Bizottság elé a következő ülésen, mert én most borítékolni tudom, ha a törvény megszületik, milyen témaköröket fognak keresni. Tehát addig, míg ennek technikai feltételeit meg nem teremtettük, addig ne vállaljunk fel ilyen kötelezettségeket. Felvetődött a zsidó emlékhely; jogosnak tartom — nekem még budapesti titkár 183