A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

Én azt gondolom, hogy a jelenlegi testületnek erkölcsi kötelessége mindent megtenni azért, hogy valami módon egy többpártrendszerre átvezesse ezt az országot. Nyilvánvalóan, ha illúzió is tapad a kongresszushoz, számos kérdésben valamiféleképpen mégis vízválasztó lesz, de addig ennek a testületnek, a Központi Bizottságnak, a Politikai Bizottságnak kötelessége, hogy megakadályozzon minden olyan cselekményt, ami a reformtól eltántorít bennünket. Én kérem, hogy esetleg bocsássák szavazásra azt a javaslatomat, hogy a Központi Bizottság üléséről kiadandó állásfoglalás tartalmazzon egy olyan mondatot, hogy a KB elkötelezi magát a reformok mellett, és a következő — ha kongresszus mellett döntünk, akkor — kongresszusig mindent megtesz azért, hogy a visszarendeződést megakadályozza. Köszönöm szépen. BERECZ JÁNOS elvtárs: Köszönöm szépen. Barts Oszkárné elvtársnő. BARTS OSZKÁRNÉ elvtársnő: Tisztelt Központi Bizottság! Elhangzottak az érvek, én is amellett vagyok, hogy kongresszust tartsunk ősszel. Az a véleményem, hogy jelző nélkül kellene (rendkívüli, soron kívüli), és talán számozás nélküli is. Én egyetértek azzal, amit ebben az ügyben Grósz elvtárs mondott. Ezt az elvi vitát a párton belül le kellene folytatni, mielőtt döntünk arról, hogy hányas számú ez a kongresszus. Gondolom a 89-es esztendő jelzésnek megfelel, legalábbis egyelőre, vagy átmenetileg. Úgy tapasztalom — a dunaújvárosi véleményeket az elvtársak megismerték —, hogy megyeszerte a többség a kongresszus mellett voksol. Elsősorban a párton belüli viszonyok, tehát az ebből fakadó kérdések hordereje miatt, és azért is, mert úgy gondolják, hogy nem érdemes ezen a kérdésen — országos pártértekezlet vagy kongresszus — különösebben vitatkozni. Sokkal több olyan kérdés van, amin érdemes volna párton belül is vitatkozni. A kongresszus és a ,,mikor" kérdéséhez szeretném hozzátenni: a „mikor" természetesen függ attól is, hogy a parlamenti választások időpontját a parlament mikorra határozza meg. Amennyire én a Fejér megyei képviselők véleményét ismerem, nekik az a véleményük erről, hogy az országgyűlési képviselő-választást bármilyen gyorsan meg lehet tartani, előre lehet hozni erre az évre. Feltétele természetesen a párttörvény és a választási törvény. Ők azért is voksolnának emellett, mert hozzátettek még valamit: nagyon jó lenne, ha nem ennek a parlamentnek kellene azt a csomagtervet — a kormány csomagtervéről van szó — elfogadni, amit majd egy másik parlament fog adott esetben a kormányon számon kérni. Ugy gondolom, ez megfontolásra érdemes. Természetesen nem nekünk, hanem nyilván a parlamentnek kell megfontolni a döntést. Éppen ezért én azt gondolom, nem kellene nekünk lemerevíteni az álláspontunkat. Szóval nem kellene azt mondani, hogy a Központi Bizottság voksol az őszi parlamenti választások mellett, vagy netalántán a tavaszi mellett, hanem meg kellene hagyni a parlamentnek a döntési jogát még akkor is, ha én pontosan tudom, hogy az időpont, a választások időpontjának a megválasztása komoly politikai kérdés is. De talán most ebben a helyzetben helyesebben járnánk el, ha a döntést valóban — és ezt nyilvánosságra is hoznánk — a parlamentre bíznánk. Én ezt most azért mondtam el, mert teljesen más a kongresszust illetően, a tartalmakat illetően a helyzet, ha tavasszal lesznek az országgyűlési képviselőválasztások, és más a helyzet, ha ősszel lesznek. Mert gondolom, ha tavasszal lesznek vagy jövő nyár elején, akkor nekünk most szeptemberben, októberben vagy novemberben nem kell választási programot hirdetni. 994