Borsa Iván: Az Abaffy család levéltára 1247-1515. A Dancs család levéltára 1232-1525. A Hanvay család levéltára 1216-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 23. Budapest, 1993)

OKLEVÉLKIVONATOK

Mihály meg Hangon-i Fekethe Péter a Gömör megyei mindkét Hangon, Swsa és Zylazo birtokban levő részeiket Thornalya-i Jánosnak örökre eladják vagy neki zá­logba adják, mivel e részek öröklési jogon őt illetnék; ezért őket a zálogba vetéstől vagy bármi más módon történő elidegenítéstől, Thornalya-i Jánost pedig és másokat az elfoglalástól, a birtoklástól, az iktatástól vagy bármi más módon történő megszer­zéstől eltiltotta. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 57049. (258.) 1 Az évszám: millesimo quingentesimo [...Jdecimo, ezért egy-két évvel később is keletkezhe­tett az oklevél. 284. 1512. május 4. (III. p. inv. Crucis). Pál prépost és a jászói Keresztelő Szent János-monostor konventje bizonyítja, hogy bár Zazffa-i Atthffy György és Imre Apolonia asszonyt, Therezthene-i/The­reztheney Pál özvegyét a Toma megyei Meheez birtoknak általa és férje által vett, és férje által végrendeletileg reá hagyott fele része miatt a megye törvényszéke előtt perbe vonták, azonban Apolonia — aki erről bevallást tett a konvent előtt — részben, mert felismerte, hogy a birtok fele része öröklési jogon a nevezett Györgyöt és Imrét illeti, részben pedig nemes közvetítők segítségével békésen megegyezett. A megegyezés értelmében Meheez birtok egyik felét minden pénzbeli ellenszolgáltatás nélkül átengedte Atthffy Györgynek és Imrének örök birtokul, a másik felét pedig minden haszonvételével és tartozékával, úgymint szántóföldekkel, művelt és meg nem művelt földekkel, rétekkel, legelőkkel, kaszálókkal, erdőkkel, ligetekkel, bozótosok­kal, hegyekkel, völgyekkel, vizekkel, folyókkal, malmokkal és malomhelyekkel akko­ra összegért, amennyiért azt ő és férje szerezték. Hártyán, selyemzsinóron függő pecsét darabjával. DL 57051. (260.) 285. 1512. május 4. (III. p. inv. Crucis). Pál prépostnak és a jászói Keresztelő Szent János-monostor konventjének az előző privilégiummal azonos tárgyú pátens oklevele. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 57050. (259.) 286. 1513. augusztus 4. (V. a. Marié de nive). Pál prépost és a jászói Keresztelő Szent János-monostor konventje bizonyítja, hogy előttük Therezthene-i János, Pál, Mátyás, András és Antal — Antal atyafiainak (fratrum), Therezthene-i Péter fiainak: Demeternek és Albertnek terhét is magára vállalva — a Torna megyei Therezthene birtok határában fekvő, Berczfarka nevű szántóföldjüket minden haszonvételével és tartozékával, úgymint szántóföldekkel, megművelt és meg nem művelt földekkel, rétekkel, kaszálókkal — kivéve a kaszáló negyedrészét, amely néhai Therezthene-i Pál (egr.) része —, erdőkkel, ligetekkel, bo­zótosokkal, vizekkel, folyókkal, vízfolyásokkal, részben Szűz Mária iránti tiszteletük­ből — akinek tiszteletére a pálos rendi remeték Gombazegh-i kolostorát alapítot­ták —, részben 100 aranyforintért és bizonyos misemondásokért (pro certis et specia­libus missarum celebrationibus) elajándékozzák, illetve eladták a kolostornak és a benne élő remetéknek. Eladniuk a földet azért kellett, mert az érte kapott összegre bizonyos, tőlük elidegenített jogok és birtokrészek visszaszerzésére szükségük volt. — Az eladott föld határleírása: primo incipitur a parte fluvii Farkaspathaka vocati;

Next

/
Thumbnails
Contents