Borsa Iván: Az Abaffy család levéltára 1247-1515. A Dancs család levéltára 1232-1525. A Hanvay család levéltára 1216-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 23. Budapest, 1993)

OKLEVÉLKIVONATOK

deinde autem vádit per superiorem flnem cuiusdam terre arabilis Kewlesfeld vocate ad quasdam terras arabiles Padfewld, et in fine eiusdem terre est quedam magna arbor ilicis habens duas palmas magnas extensas; deinde vero venit ad quoddam monticulum Ormozegh appellatum; exinde autem vadit versus lapideam illam metam, que est in medio quarundam terrarum arabilium Danyelffewlde vocatarum; deinde similiter transit usque ad silvam Almaserdeye; deinde vero veniet per quandam viam, que ducit ad possessionem Pethry et ibidem determinatur. Átírta II. Ulászló király 1515. október 29-én kelt privilégiumában. DL 57053. 287. 1513. december 19. (II. a. Thome ap.). Az egri egyház káptalanja tanúsítja, hogy előtte Hangon-i Károly tiltakozott az ellen, hogy néhai Hangon-i Perselth János özvegyének, néhai Margit asszonynak és fi­ának: Mihálynak részeit a Gömör megyei két Hangon-ban, amelyeket az általa az öz­vegy és fia ellen korábban Thornalya-i János és Rwnya-i Soldos Lázár (egr.) Gömör megyei alispánok és a szolgabírák előtt indított perben a részére az özveggyel és fiával szemben megítélt bírság fejében az alispánok nevében Berzencze-i István, valamint Baso Márton szolgabíró neki zálogban átadott, és amelyek háramlás jogán különben is őt illetik, a nevezett Thornalya-i János akár pénzért, akár a nevezett Perselth Mihály­tól ráíratással (inscriptione) és elkötelezessél vagy akármi más szín alatt megszerezze, és abból őt kizárja; ezért Mihályt az inscriptio-tól és az elkötelezéstől, Thornalya-i Já­nost pedig az elfoglalástól, megtartástól, a birtokba való bevezetéstől s a hasznai sze­désétől eltiltotta. Papíron, hátlapján rányomott pecsét darabkáival. DL 57052. (261.) 288. 1515. október 29. (II. a. omnium sanctorum) Buda. Ulászló király a Gombazegh-i Szűz Mária-kolostorban élő pálos remeték nevé­ben bemutatott, és a jászói konvent által 1513. augusztus 4-én kiadott ajándékozást, illetve bizonyos feltételek mellett adásvételt tartalmazó, papírra írt, és hátlapján meg­pecsételt oklevelét (lásd a 286. sz.) kérésükre szóról szóra átírja, megerősíti, és az ab­ban nevezett Berczfarka nevű szántóföldben lappangó esetleges királyi jogot — szin­tén Szűz Mária iránt érzett tiszteletéből — hasonlóképpen örök jogon a monostornak adományozza. A király az oklevelet magyar királyi titkos pecsétjének felfüggesztésé­vel erősíttette meg. — A szöveg alatt jobbról: Relatio venerabilis Philippi More pre­positi Agriensis, secretarii regié maiestatis. — A hátlapon: R ta folio LXV. anno Domini etc. 1515. Hártyán, selyemzsinóron függő pecséttel. DL 57053. (262.) 289. 1515. november 7. (IV. a. Martini) Buda. Ulászló király a Gombazegh-i Szűz Mária-kolostorban élő pálos remeték részé­re átírja és megerősíti a jászói konventnek 1511. április 30-án kelt, Therezthene-i Pé­ter és fia: Antal bevallásáról szóló, nevükben bemutatott, hártyára írt, függőpecséttel megerősített privilégiumát (lásd a 279. sz.), és egyben — szintén Szűz Mária iránti tiszteletéből — minden, az esetleg a nevezett Domahaza prédiumban és Therezthene-i nemesi kúriában lappangó királyi jogát hasonlóképpen örök jogon nekik adomá­nyozza. A király az oklevelet magyar királyi titkos pecsétjének felfüggesztésével erő-

Next

/
Thumbnails
Contents