Borsa Iván: Az Abaffy család levéltára 1247-1515. A Dancs család levéltára 1232-1525. A Hanvay család levéltára 1216-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 23. Budapest, 1993)

OKLEVÉLKIVONATOK

szerint Mellete-i Miklós nádori ember Antal karpappal együtt az alpereseket Hangon-i birtokukból Máté-napot követő szerdán (szept. 22.) megidézte a nádor elé Mihály-nap nyolcadára (okt. 6.), ezek azonban e napon sem maguk nem jelentek meg, sem ügyvédet nem küldöttek, ezért őket másik levelével megbírságolta. A felperes ügyvédje kívánságára a nádor kéri az egri káptalant, hogy küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében a kijelölt nádori emberek egyike a két Sussa-i Pétert György-nap nyolcadára (máj. 1.) a nádor elé ismét idézze meg. — Kijelölt nádori emberek: Chobankahaza-i Pál, Hangon-i Jakab, Jene-i Miklós és Péter, Chykohaza-i Chyko (dictus) László és Fyge-i Lőrinc. Papíron, zárópecsét és egy pecsétfő nyomával. DL 56961. (163a) — Az oklevél hátlapján a következő perfázisok feljegyzései: Homo regius Petrus de Jenye, noster Laurentius clericus, evocatio feria sexta ante dominicam Ramispalmarum (ápr. 14.) de portioné possessionaria in possessione Hangon habita. — Pro actore Michael de Daroch cum Agriensis, pro in causam attractis Petrus de Chenis cum eiusdem ad Jacobi prorogata; ad easdem Petrus Feketheu non venit ad eandem evocationem. Capitulo homines, ut intra. — A külzet alatt: Petrus Fekethew non venit. 189. 1424. július 19. (3. die II. p. Margarete). Az egri egyház káptalanja jelenti Gara-i Miklósnak a kunok bírájának, hogy idézőlevelére, melyet pecsétfőjével lezárva e jelentéssel együtt visszaküld, Jene-i Miklós nádori ember és Lukács karpap káptalani küldött Margit-napot követő hétfon (júl. 17.) Hangon-i Fekethew Pétert Hangon-ban levő birtokrészéből Hangon-i Pál ellen a nádori levélben leírt ügyben való feleletadásra és 6 márka bírság megfizetésére Jakabnap nyolcadára (aug. 1.) a nádori jelenlét elé megidézték. Papíron, zárópecsét nyomával. DL 56962. (162.) 190. 1425. január 16. (2. die II. p. oct. epiph.) Esztergom (Strigonii). Plac[entia]-i Vicedomini Máté mindkét jog doktora, esztergomi lector és kanonok, György esztergomi érseknek, örökös ispánnak és az apostoü szék született legátusának vikáriusa és általános ügyhallgatója (causarum auditor generális) előadja, hogy a Rimalaza-i Cziko (dictus) Mátyás fia: György s szintén Rimalaza-i Kozma fiának: Jánosnak fia: Jakab felperesek, valamint Hangon-i Mátyás fiának: Lászlónak fia: Balázs alperes között Gara-i Miklós nádornak Gömör és Torna megye nemeseinek egyeteme részére külön királyi parancsra 1423-ban űrnapját követő hétfőn (jún.7.) Gwmer villa mellett tartott közgyűlésen indult per, amelyet a nádor áttett elődje: Tamás nyitrai foesperes, esztergomi kanonok, érseki vikárius jelenléte elé, ahol elintézetlenül függőben volt (indecisa pependit et aliquamdiu fűit ventilata), végül is vízkereszt nyolcadára (1425. jan. 13.) halasztódott, amikor már ő tartott az esztergomi káptalan tagjaival törvényszéket (tribunal). Ekkor György felperes személyesen jelent meg, Jakab felperest pedig Rimalaza-i Cziko (dictus) László képviselte az egri káptalan ügyvédvalló levelével, akik — Balázs jelenlétében — bemutatták a nádornak az említett közgyűlés 15. napján (1423. jan. 21.) kelt levelét és az egri káptalannak erre adott válaszát az említett Balázs Hangon-ban és Susa-ban levő részeinek határjárása, felülvizsgálata és becslése ügyében (lásd a 185. és a 187. sz.). Az okleveleket megvizsgálva a felperes, illetve ügyvédje az ügy lezárását (in ipsa causa finem inponi) és Balázs számára az elégtétel megadására határidő kiszabását kérte. A vikárius a felek választotta vikáriusi végrehajtók által történő második becslést látott volna jónak, mivel az alperes nem kívánt ellentmondani a becslésnek, habár olyan részeket is becsültek, melyek ma már nincsenek a kezén, Máté vikárius az ítélet meghozatalát a következő