Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

ennek megtartására szigorú bírságokkal is kényszerítsék auctoritate regia presentibus ipsis attributa. Oklevelét elolvasása után vissza kell adni a felmutatónak. Papíron, a szöveg alatt titkospecsét töredékével. Esztergomi kápt. mit. Acta radicalia. Lad. 15. f. 4. n. 4. (DF 238593.) — Bakács: Pest m. 1268, reg. — (M.) 2480 Júl. 28. Beszterce. Stibor erdélyi vajda és szolnoki ispán közgyűlést tartva Nádasi Mihály székely ispánnal és mint assessor-aival: Nadabi László alvajdával, Farkas Tamással, Dobokai Jánossal és más nemesekkel, megtiltja, hogy a székely ispán magyar bírái vagy familiárisai a beszterceiektől descensus-t követeljenek, amidőn pedig egy faluba mennek zálogolni, a jobb lovakat elvéve, ezeket annyira elcsigázzák, hogy hadba vonuláskor velük a király szolgálatát kellőképpen el sem láthatják. Egyszersmind elrendeli, hogy zálogolásoknál csak nyolc garas követelhető, lefoglalni pedig csak kancát, ökröt és tehenet szabad. — Z—

W. III. 534. (Beszterce város lt. n. 15. — DF 247238.) — Archiv NF IV. 288. — Archiv. Zeitschrift 1887. 79, reg. — Berger 16. — Átírta Zsigmond 1414. júl. 31-én. (Uo. n. 23. — DF 247246.) — (M.) 2481 Júl. 28. (Bude, XXVIII. die mens. lui.) Branda bíboros, pápai legátus a Magyarországon és a Zs.-nak ratione corone Hungarie alávetett többi országban és részeken élő, ordinis Sancti Augustini regularem vitám professis pálos szerzetesekhez. Panaszukra, amely szerint még a iusto titulo szerzett ingóságokat sem birtokolhatják, és non sit in ecclesiis vestris sepultura libère eligi a Christi fidelibus, XXII. János, V. Orbán, XII. Gergely és VIII. Bonifác pápák privilégiumai alapján és összhangban Szt. Ágoston reguláival örök érvénnyel elrendeli, hogy ők és utódaik birtokolhassák a királyoktól, fejedelmektől, nemesektől és más hívektől kapott vagy egyéb jogszerű módon a múltban szerzett és a jövőben szerzendő ingatlanokat és ingóságokat, továbbá hogy bárkit, aki végrendeletében vagy más módon úgy kívánja, in vestris ecclesiis temethessenek el, nisi fuissent excomunicati, interdicti aut publici usurarii. 1522 k.-i másolat. Inventarium Paulinorum conventuum. ELTE Kt. Cod. Lat. 115. fol. XXVII. (DF 286489.) 2482 Júl. 28.

1 [Udine város tanácsa] Alouisius de Cignottis, unus ex decem deputatis előterjesztésére megtárgyalja az ad Villám de Quals elszállásolt magyarok kérését, hogy — mivel jelen helyükön nincsenek biztonságban — in terra Utini kaphassanak szállást, megígérve, hogy nem fognak kárt okozni ac offerentes se velle facere scortas et omnia necessaria eis possibilia pro utilitate terre Utini. A határozat szerint dicti Ungari debeant recipi in terram intrinsecam et non in burgis et hoc pro maiori utilitate terre; a deputáltak gondoskodjanak szállásukról, a magyarok kapitányai viszont pecsétjeikkel megerősített levélben kötelezzék magukat a comunitas-szal kötött egyezség megtartására, s arra, hogy senkinek sem okoznak kárt. Udine város lt. Annales. Tom. 18. fol. 493b. — XX. sz.-i másolata: MTA Kt. Kézirattár. Ms. 4938. 1 A másolt szövegben nincs keltezés, csak a másolat élén. 2483 Júl. 29. Buda. Rozgonyi Simon országbíró a szekszárdi konventhez. Derecskéi Pál és Majsai Lőrinc világosvári várnagyok familiárisaikkal és galsai alofficiálisaikkal Stibor egri püspök Zaránd megyei Nyivedteleke nevű birtokán a tehetősebb jobbágyokat elfogatták, bilincsbe verették, a jobbágyok házait kifosztatták és tőlük 88 ökröt elhajtattak, Vukasin király fia: Demeter világosvári várnagysága idején a püspök Zsomboly nevű birtokán termett bor kilencedét lefoglalták, az ide hordott épületfát részben elvitették, részben elégettették, a lekaszált réteket pedig lovaikkal tönkretették. Derecskéit, mivel egyetlen idézésre, a három vásáron történtre sem jelent meg, fej- és jószágvesztésre ítélte. Foglalja le birtokait kétharmad részben az ő, egyharmad részben Stibor részére. — Wenzel: Stibor 148. (Pozsonyi kápt. orsz. lt. 13-2-2. — DF 226540.) — (M.)