Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)
felosztották, majd 1355-ben Simon mester és István nyitrai püspök gyűlésükben Taxond és Kyvrth birtokokat az ottani földdel együtt és Chukarpaka birtokot a királyi oklevelek bemutatása után Miklós fiai: András, Beke, János és Iwanka Kyvrth-i nemesek jogát elismerve, kezükön hagyták, ismét az 1378. évben Erzsébet, mindkét Margit és Buchan-i Bodok fia: János nyugtatták hitbérük, jegyajándékuk, leánynegyedük és a ménesbeli lovak felől Miklós fiát: Beke-t, az alperes János atyját, felvéve tőle a nyitrai káptalan előtt 25 dénármárkát és legeslegvégül 1402-ben Kywrth-i András fia: Miklós leánya: Anna a pozsonyi káptalan előtt nyugtatta az alperes Beke fiát: Jánost az atyja Miklós Kyvrth, Taxond, Nyek, Vyzkeleth, Perloch, Paka, Ogalantha és Mylee nevű birtokaiból neki járó hitbér és jegyajándék felől, amint mindez a bemutatott oklevelekből világosan kitűnik, mint mindebből megállapítható, Károly király Taxand birtokot Bogár fiának: Mártonnak jogszerűen nem adományozhatta el a Kywrth-i nemesek jogainak sérelmére, miért is ő meg a bíróságban vele együtt ülő Rozgon-i Simon országbíró, Nesa-i Tamás fia: Miklós, Simon bán fia: János, Anthymus fia: János alnádor, Tewthes László, Pál nádori és László országbírói ítélőmesterek, valamint a tárgyaláson részt vevő más nemesek határozatából a birtokot Beke fiának: Jánosnak és Mihály fiának: Jakabnak ítéli meg, Berench-i Istvánnak pedig örök hallgatást parancsol. Az oklevelet, mivel pecsétjeivel kancellárja, Eberhard zágrábi püspök távol van, ennek pecsétjével erősítteti meg. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. DL 689. (NRA 322-35.) — Wenzel VIII. 234, 347, IX. 83, X. 263, valamennyi kivonat. — (M.) 554 Jún. 9. Buda. Zs. a jászói konventhez. Tartson vizsgálatot a Csapiak panaszára, amely szerint a Hosszúmezőiek, Zaporiak, Hrabóciak és Tursaiak a polyánkai jobbágyokkal a Bodrog folyón levő malmaik reteszeit leromboltatták, Polyánka birtokon lakó jobbágyaikat megverették, egy familiárisukat pedig megölették. — Fejér X/5. 218. (A jászói konv. 1411. júl. 30-i okl.-ből. Vécsey lt. 116 [128]. — DF 254339.) — A leleszi konv. 1411. júl. 3-án kelt jelentése: DL 57418. (Soós cs.) — (M.) 555 Jún. 9. (Bude, 40. die oct. Georgii) Garai Miklós nádor ítéletlevele. Iwanch-i László fia: Gergely (proc. Beud — dictus — Bálint) a vasvári káptalan vizsgálati oklevelével igazolta, hogy Iwanch-i László fia: Péter jobbágyai: Anthonius Molnár dictus de dicta Iwanch et Lucas de Lak uruk parancsára megverték és megsebesítették Henslinum iobagionem dicti Gregorii filii Ladislai in via libéra procedentem, egy másik jobbágyát pedig Péter cum familiaribus suis, videlicet prefato Luca et Iohanne Sclavo megölte. Miután az alperes (proc. Zyl-i Miklós) ártatlannak vallotta magát, és nem egyezett bele abba, hogy a felperes a szomszédok, commetaneus-ok és comprovincialis nemesek per formám communis inquisitionis fiendam tanúskodásával igazolja állítását, pro eo iudicantes commisimus, hogy az alperes Szt. Jakab nyolcadik napján (aug. 1.) 25-öd magával tegyen esküt a vasvári káptalan előtt ártatlanságáról, majd annak nyolcadik napján (aug. 8.) szolgáltasson igazságot ex parte prefatorum iobagionum et familiarium suorum in dicta Iwanch coram testimonio dicti capituli per ipsum actorem adducendo, 1 végül ennek nyolcadik napján (aug. 15.) a felek mutassák be neki a káptalan jelentését az eljárásról. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Szelestey cs. lt. fasc. 1. sn. (DF 261554.) 1 így az eredetiben. Az utolsó 4 szó utólag betoldva.