Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

Minthogy Kald-i Demeter fiát: Györgyöt valamennyi birtokával és javával in nostram regiam receperimus protectionem et tutelam specialem, viceque nostre maiestatis persone vestre commiserimus tuitioni, védjék meg őt nostre maiestatis in persona iustitia mediante mindenkivel, különösen Tompek Györggyel és Owar-i Lőrinccel szemben. Az oklevelet, amelyet sigillo nostro consueto erősíttetett meg, adják vissza a bemutatónak. Papíron, a szöveg alatt papírfelzetes titkospecséttel. Káldy cs. lt. (DF 281386.) 527 Jún. 5. (Bude, f. VI. p. penthec.) Zs. a garamszentbenedeki konventhez. Vizsgálja ki Mathnich-i Bálint fia: Bálint, valamint András, László, Gergely, János és Benedek panaszát, amely szerint Máté fia: Domokos, Márton fia: Pál, Péter fia: Tamás, Miklós diák, Bodo fia: András és fia: Miklós, István fia: Benedek, Pál, Domokos, Lőrinc és Péter nobiles de Othmarfewlde régóta és jelenleg is használják Mathnich birtok szántóföldjeit, rétjeit és más haszonvételeit. A garamszentbenedeki konv. 1411. jún. 20-i okl.-ből. DL 94458. (Pongrácz cs. bashalmi lt. 2-9.) 528 Jún. 5. Hédervár. Hédervári Lőrinc királynéi ajtónállómester elismeri, hogy a soproniaktól átvett öt százdénáros forintot a királyi rendelkezés értelmében. — Házi 1/2. 41. (Sopron város lt. D 396. — DF 202030.) — (M.) 529 Jún. 5. A fehérvári káptalan Zs.-hoz. Parancsára Tolna megyében vizsgálatot tartva megállapította, hogy a Kanizsaiak görbői jobbágyaikkal elfoglaltattak és velük használtatnak a fehérvári keresztesek Gyánt nevű birtokához tartozó szántóföldeket, réteket és erdőket. — Fejér X/5. 215. (DL 106258.—Székesfehérvári keresztesek konv. mit.) Az eredetiben Ganth. — (M.) 530 Jún. 5. A szepesi káptalan előtt Úszfalvai János szepesi kanonok vikárius és fivérei elengedik Gergellakai Sándor Miklósnak, hogy visszafizesse a felesége — elhunyt nővérük — utáni hitbért és jegyajándékot. — Iványi: Eperjes 165, reg. (Eperjes város lt. n. 374. — DF 228562.) — (M.) 531 Jún. 5. (Rome apud S. Petrum, Non. Iun. anno IL) XXIII. János pápa Miklós fia: János civis Cenadiensis özvegyéhez: Katalinhoz. Engedélyezi, hogy az általa választott gyóntató teljes bűnbocsánatban részesítse. Io XIIII de Nomays. — A szöveg élén: F. de Montepolitiano. Vatikáni lt. Reg. Lat. Vol. 159. fol. 172b, reg. (DF 288647.) 532 Jún. 6. Buda. Zs. a leleszi konventhez. Tartson vizsgálatot a Kisvárdaiak panaszára, amely szerint Bácskai János és a Kinizsiek kisvárdai és dögei jobbágyaik kilenc sertését elhajtatták, veresmarti jobbágyaik (Szabolcs m.) szénáját pedig felégették. — Zichy VI. 125. (A leleszi konv. 1411. júl. 10-i okl.-ből: 669. (DL 79016.) — Az eredeti mandátum: Leleszi konv. orsz. lt. Acta a. 1411. n. 16. (DF 220558.) — (M.) 533 Jún. 6. Mezősomlyó. Krassó megye előtt Remetei István eltiltja Keresztesi Sáfár Jánost Kisermén birtokon levő részének elfoglalásától. — Pesty: Krassó III. 268. (DL 53588—Kállay cs.) — (M.) 534 Jún. 6. Mezősomlyó. Krassó megye előtt Remetei István eltiltja a szerdahelyi polgárokat Bácstövisse nevű birtokrésze használatától. — Pesty: Krassó III. 268. (DL 53587.—Kállay cs.) — Densusianu 477. — (M.) 535 Jún. 6. Pozsony város statutum-ban szabályozza a szabók helyzetét. — Kolosvári—Óvári IV/2. 32. (Pozsony város lt. Gazdasági Könyvek I-B-3A-1— DF 277806—

fol. 39.) — (M.) 536 Jún. 7. (in Themeswar, in Trinit.) Zs. a leleszi konventhez. Mutassa fel Peren-i Miklós néhai bán özvegye (magn.) és fiai: Miklós és László előtt azt az oklevelet, amelyet