Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)
174 1411 május 28 — május 29 által meghatárolt területet másfél ekealjnyira becsülték, a bíróságban vele együtt ülő nemesekkel úgy találta, hogy a vitás föld tárgyában az eskü jobban megilleti a felpereseket, mint az alpereseket; azért a fenti nemesekkel elrendeli, hogy a felperesek részéről Zorardus fia: Tamás [... .] 3 15. napján az általuk Altalpatak eley néven meghatárolt terület egyik határjelénél ötödmagával, akik közül egy vagy kettő a közös tanúvallatás alkalmával mellettük valló nemes legyen, discalciatis pedibus, resolutisque cingulis necnon terram supra caput suum levando et generáli ter dicendo, prout moris est iuxta regni nostri consuetudinem iurare super terram, tegyen esküt arra, hogy az Altalpatak eley néven meghatárolt másfél ekealjnyi vitás terület vétel címén őket régtől fogva megilleti. Ha letette az esküt, akkor az általuk emelt határjeleket megújítva a területbe iktassák be a felpereseket, ha pedig nem tenné le az esküt, az Altalpatak eley nevü területbe a felperesek által kijelölt határokkal iktassák be Fanchika-i Domokost és Miklóst. Quia ipsa iuramentalis depositio multa verba in se habét, ideo volumus et committimus, ut homo prefati conventus pro parte prelibatorum actorum in testimonium datus prescriptum iuramentum eidem Thome filio Zorardi paulatim de verbo ad verbum lege regni nostri requirente recitare teneatur. Minderről pedig a leleszi konvent a fenti 15. nap nyolcadnapjára tegyen jelentést. Minthogy Márton fia: György a bírónak járó 64 és a perbeli ellenfélnek járó 16 márkára felhalmozódott bírságot nem fizette meg, a jelentés bemutatásakor tartozik azt kétszeresen megadni. Az oklevelet Eberhard zágrábi püspök udvari kancellár a királyi pecsétekkel távol lévén, annak pecsétjével látta el. A leleszi konv. 1639. máj. 25-i okl.-ből. Leleszi konv. orsz. lt. Metales. Ugocsa. n. 11. (DF 209669.) -(M.) 1 A XVII. századi másoló az oktávák ünnepének nevét több esetben üresen hagyta, így az oklevél kelte pontosan nem állapítható meg. Minthogy az utolsó hiteles helyi eljárás hamvazószerda 15. napján zajlott le, igen valószínű, hogy az ezt követő bírósági intézkedés György-nap nyolcadának 28. napján kelt. 2 Alább Domokos fia: Domokos és György fia: Miklós. 3 A másolatban a szó helye üresen hagyva. 498 Máj. 28. (in Chenger, f. V. p. asscens.) Guth-i Pál és Pazon-i Mátyás Szatmár megye alispánjai és a szolgabírák Zs.-hoz. Márc. 22-i parancsára (263) közgyűlésükön kihallgatták Vaya birtok comprovincialis nemeseit: Filpes-i László fiát: Lászlót, Tikud-i Mihály fiát: Jánost, Vincét, Mihály fiát: Lászlót, Balázst, Jakab fiát: Istvánt, András fiát: Tamást, Rapulth-i Gált, Sarulian-i János fiát: Jánost, valamint a szomszédokat és határosokat: Rohud-i Lászlót, Iklod-i Gergelyt, Cantor Istvánt és Pazun-i Gergelyt, akik a feszület érintésével tett eskü alatt helytállónak vallották Vaya-i Miklós fiainak: Istvánnak és Ábrahámnak, valamint László fiának: Györgynek a panaszát, arról azonban nem tudtak nyilatkozni, hogy a hatalmaskodó Ewr-i Ambrus Papus-i Urdeugh/Erdegh (dictus) István akaratából cselekedett-e. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. DL 96803. (Vay cs. berkeszi lt.) 499 Máj. 28. Velence elrendeli, hogy a sok költséget okozó és eredménnyel nem biztató sebenicói vállalkozás körülményeit vizsgálja meg az öböl kapitánya, a török szultánhoz küldött követ, a sebenicói provisor, valamint az ottani csapatok kapitánya, s ugyanők tegyék meg a most elhatározott intézkedéseket. — Ljubic VI. 161. 500 Máj. 29. (f. VI. a. penthec.) A kalocsai káptalan előtt Regh-i Kozma, fia: László, Thordas és testvérei: János és Péter, más részről Waras (dictus) Márton özvegye:
