Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)
nevü föld területére, és azt először a felperesek kijelölése szerint meghatárolta: primo cepissent penes rivulum Altalpatak vocatum iuxta viam, qua de dicta possessione Fanchika iretur ad prefatam possessionem Magyfalua, signum metale terreum fecissent; [abhinc] versus partém orientalem semper per eundem rivulum Altalpatak venissent ad locum, ubi in ipsum rivulum Altalpatak caderet quidam altér parvus rivulus, ibi similiter signum metale terreum fecissent; ubi a parte in causam attracti ipsum rivulum in alium rivulum cadentem Altalpatak nominatum, ipsis actoribus affirmantibus abnegassent, deinde per ipsum rivulum Altalpatak ad partém septemtrionalem veniendo attigissent locum, ubi ipse rivulus exiret de quodam alio rivulo, quem ipse actor modo simili Altalpatak, ipsis in causam attractis contradicentibus vocari dixissent, [ubi in] angulo signum de terra fecissent; indeque per ipsum rivulum in bono spatio inter orientalem et septentrionalem plagas supra eundo pervenissent ad locum, ubi idem rivulus declinaret ad orientem et ibi similiter signum terreum fecissent; unde obmisso ipso rivulo tendendo ad partém septentrionalem attigissent unum locum spinosum inter terras arabiles, ubi actor metam fuisse, que non apparuisset, asseruisset, ubi similiter signum et inde ad eandem plagam in bono spatio eundo penes quendam paludem lutosum aliud signum; abhinc ad eandem plagam per ipsum paludem supra tendendo atigissent quendam fluvium Zemvrdeő vocatum, iuxta quem reliquum signum; amplius per meatum ipsius fluvii in magnó spatio infra tendendo venissent ad locum, ubi de ipso fluvio exiret quidam parvus rivulus et per eundem rivulum versus occidentalem partém venissent ad locum, ubi quendam via ad silvam ducens transmearet ipsum rivulum, ubi similiter signum; indeque ad meridiem declinando attigissent quendam locum spinosum, penes quem reliquum signum; amplius transeundo ipsum locum spinosum eadem plaga servata venissent ad quendam rivulum Keöuespataka nominatum, penes quem aliud signum; adhuc ad eandem plagam per ipsum rivulum attigissent locum, ubi ipse rivulus caderet in alium rivulum, similiter Keöuespataka nominatum, ubi similiter signum; et inde per ipsum rivulum versus orientem in parvo spatio eundo penes eundem rivulum inter terras arabiles aliud signum; abhinc obmisso ipso rivulo ad partém meridionalem tendendo attigissent quandam viam de dicta possessione Kyreu ad prescriptam possessionem Maghfalua ducentem, secus quam similiter signa metalia terrea fecissent; unde saliendo ipsam viam ad eandem plagam meridionalem attigissent locum, ubi primo ipsam demonstrationem inchoassent, és itt a felperesek a határkijelölést befejezték. Majd az alperesek kijelölése szerint határolták meg a vitás területet, de minthogy a felek a határ kijelölésében nem egyeztek, és egymásnak kölcsönösen ellentmondtak, azért a két kijelölés közötti vitás területet felmérték: a felperesek kijelölése szerinti vitás terület másfél ekealjnyira, az alperesek kijelölése szerinti terület egy fél királyi ekealjnyira terjed; a felperesek által kijelölt vitás terület birtokában az alpereseket, az alperesek által kijelölt terület birtokában pedig a felpereseket találták, és az összehívott szomszédoktól arra nézve, hogy a vitás terület régtől fogva kié volt és kit illet meg, szintén megtudakolták az igazságot. Majd az oklevél felmutatása után a felek ítéletet kértek. Minthogy a megtartott közös tanúvallatás alkalmával a Fanchika-i Domokos és Miklós mellett bizonyos szomszédok vallomást tettek és az Altalpataka eley néven a királyi ember által meghatárolt vitás terület egészének a birtokában a felpereseket találták, továbbá mivel a közös tanúvallatás alkalmával a felperesek mellett sokkal többen vallottak, és a konvent jelentéséből kitűnik, hogy a felperesek
